Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

I. FEJEZET. Általános határozatok. i- §• Védjegyek alatt a jelen törvény értelmében oly jelvények 1890: (jegyek, vignetták s effélék) értendők, melyek a kereskedelmi "jt-"" forgalomra szánt készítményeknek és árúknak más hasonló készítményektől és árúktól való megkülönböztetésére szolgálnak. A védjegyjog alanya. A védjegyoltalom nemcsak az iparost, de a kereskedőt, mezőgazdát, (jyóyyszerészt stb. is megilleti. 1. 23738/IV. B. 1907. sz. kereskedelemügyi ministeri rendelet. Egy felmerült esetből kifolyólag, tévedések elkerülése végett a következőkre hívom fel a kamara figyelmét. A védjegyek oltalmáról szóló 1890. évi II. t.-cz. rendelkezései, valamint a törvény indokolása kétségtelenné teszik, hogy a törvény nem csupán az iparost, hanem a kereskedőt és termelőt is egyaránt védjegyoltalomban kívánta részesíteni. Ezt a szándékot kifejezésre is juttatják a törvény 10. és 24. §-ai, a melyekaz iparos mellett a termelőt és kereskedőt is fölemlítik. Ennélfogva mindenki, a ki oly vállalatot folytat, a mely árúk forgalombahozatalát foglalja magában és pedig tekintet nélkül arra, hogy az illető vállalat vagy foglalkozás ipari, kereskedelmi vagy mezőgazdasági üzem jellegével bir-e, feltétlenül jogosult arra, hogy a törvény korlátai közt védjegyoltalomban részesüljön. A különbség csak az, hogy az ipartörvény rendelkezései alá tartozó foglalkozást űzők iparigazolványnyal — a más foglalkozást űzők (pl. gyógyszerészek és mezőgazdák) pedig más elfogadható módon tartoznak a védjegylajstromozás alkalmából azon vállalatuk fennállását igazolni, a melyhez a belajstromozandó védjegy tartozni fog. Dr. Szász János: Védjegyjogi Döntvénytár. 2