Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

1895. évi XLI. törvényczikk a védjegyek oltalmáról szóló 1890. évi II. törvényczikk módosításáról és kiegészítéséről.1) (Szentesítést nyert 1895. évi július hó 30-án. — Kihirdettetett az >>Országos Törvénytárában 1895. évi augusztus hó 1-én.) 1. §. Az 1890. évi II. törvényczikk 3. §-a 2. pontjának rendelkezése, mely szerint a pusztán szavakból álló árú jegyek a belajstromozásból ki vannak zárva, — csak oly szavakra vonatkozik, melyek kizárólag az árú előállításának helyét, idejét és módját, az árú minőségét, rendeltetését, valamint ár-, mennyiség- és súlyviszonyait jelzik. 2- §• A csupán szóból vagy szavakból álló, szabályszerűen belajstromozott védjegyre vonatkozó kizárólagos használati jog a védjegynek nem csupán a letett alakban való használatára, hanem annak minden oly kiállítására is kiterjed, mely a védett szót vagy szavakat akár egészben, akár részben más betű jegyekkel, színekben vagy nagyságban adja vissza. 3. §. Az 1890. évi II. törvényczikk 21. §-a e) pontja szerint a védjegy törlése azon okból is elrendelhető, mert az egy, már korábban hasonló árúnemre belajstromozott s még oltalom alatt álló, védjegyhez annyira hasonló, hogy a két védjegy közötti különbség a közönséges vevő által csak különös figyelem mellett volna észrevehető. A régibb védjegy tulajdonosának ily törlés iránti kérelmére a kereskedelemügyi minister a megtámadott védjegy tulajdonosának és szükség esetén szakértőknek meghallgatása után határoz. 1) A törvény szövege.