Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Az 1890:11. t.-cz. szövege. 9 27. §. A 23. és 24. §-okban meghatározott [vétségek] i) csak a sértett fél indítványára büntetendők. Az ítéletben a sértett félnek a tárgyalás folyama alatt kifejezett kívánatára kimondandó, hogy az utánzásra vagy jogtalan megjelölésre kizárólag vagy különösen alkalmas szerszámok és készülékek az említett czélra hasznavehetetlenekké tétessenek ; továbbá hogy az utánzott védjegyeknek és jogtalanul készített megjelöléseknek netán meglevő készletei megsemmisíttessenek és hogy a jogtalanul alkalmazott védjegyek és megjelölések az elítéltnek birtokában levő árúkról, illetőleg burkolataikról még az esetben is eltávolíttassanak, ha ezen eltávolítás az árúk megsemmisítését okozná is. A sértett félnek a tárgyalás folyamata alatt kifejezett kívánatára megrendelendő továbbá, hogy az ítélet egész terjedelmében — indokaival együtt — az elítéltnek költségén közhírré tétessék. A közzététel módja és határideje a sértett fél kivánatának tekintetbevételével az ítéletben megállapítandó. A polgári magánjog szerint a sértett felet megillető kártérítés helyett az utóbbinak a tárgyalás folyama alatt kifejezett kívánatára, a büntető bíróság az elítélt ellen, az ítéletben a büntetésen kívül a fenforgó összes körülmények méltatásával szabad meggyőződése szerint a sértett fél javára ötezer forintig terjedhető kártérítési összeget is megállapíthat. Ha ugyanazon [vétségért] i) többen ítéltetnek el, az elítéltek a kártérítési összegért egyetemlegesen felelősek. A kártérítésre vonatkozó fentebbi határozatok akkor is alkalmazandók, ha a 23-ik §. második bekezdésének rendelkezése folytán a vádlott súlyosabb beszámítás alá eső és a büntetőtörvénykönyvbe ütköző valamely cselekmény miatt ítéltetik el. 28. §. A sértett félnek jogában áll a 27. §. 2-ik bekezdésében említett tárgyakra nézve a büntető ítélet meghozatala előtt a lefoglalást, külön őrizet alá vételt és más olyan intézkedések foganatosítását kérelmezni, melyek által a büntetendő cselekmény ismétlése megakadályoztatható . Jelen törvény 8. és 9. §-aiban meghatározott kihágások megbüntetése a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartoznak. [Ezen kihágási ügyekben az 1883 : VI. t.-cz. 7. §-ának a másodbírósági ítélet ellen felebbvitelt korlátozó intézkedése nem nyer alkalmazást.] 1) V. ö. 1895 : XLI. t.-cz. 11. §. Az 1890. évi II. törvényczikk 27. §-ának első és ötödik bekezdésében említett vétség helyett kihágás értendő.