Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Az árú származására vonatkozó valótlan adatok. 241 büntetéssel büntetendő és ezenkívül az elkobzásra és megsemmisí- 1890: tésre irányuló eljárás, az 1879. évi XL. t.-cz. 25. §-a és az 1878. évi11-*--"V. t.-cz. 61. és 62. §§-ai értelmében ezen czímkékre is kiterjesz- ^ §' tendő. Ezeket előre bocsátva, felhivom a czímet : utasítsa a hatósága alatti elsőfokú iparhatóságokat, hogy a mennyiben akár feljelentés, akár közvetlen tapasztalat útján a fentemlített visszaélések tudomására jutnak, a czímkék és jelvények minőségéhez képest, az illetékes rendőri hatóságot megfelelőleg értesítsék, illetve az 1884. évi XVII. t.-cz. 157. §-ának d) pontja alapján a megtorló iparkihágási eljárást tegyék folyamatba. (1897 május 30.) „Andrássy" szóvédjegy németországi vállalat részére mint megtévesztésre alkalmas, nem lajstromozható. Az Unió-szerződés 6. czikkének (telle-quelle) értelmezése.1) 480. Ke reskedelemügyi Minister: A budapesti kereskedelmi és iparkamara határozatát, melylyel az »Andrássy« szóvédjegynek A. W. F. steini (Németország) czég részére czeruzák megjelölésére való belajstromozását megtagadta, helybenhagyom. A. W. F. czég a kamara elutasító végzése ellen felebbezéssel élt és kérte a lajstromozás foganatosítását, mert a nemzetközi Unioszerződés 6. czikke szerint német alattvalónak Németországban szabályszerűen bejegyzett védjegye az összes unióbeli államokban, tehát Magyarországon is úgy, a mint van: bejegyzendő. Csatol egyúttal egy Andrássy Géza gróftól eredő nyilatkozatot, melyben is nevének használatát megengedi. Jelen esetben a gróf Andrássy Géza nyilatkozata figyelmen kivül hagyandó volt, mert hivatalból figyelembe veendő lajstromozási tilalmat képez, ha a védetni kivánt szó az árú előállítási helyét jelzi, vagy a valóságnak meg nem felel és a közönség tévedésbe ejtésére alkalmas. Az Andrássy név, mint Magyarország legközelebbi múltjában nagy szerepet játszott férfiaknak neve annyira közismert, hogy valamely idegen árúnak ezzel a névvel való megjelölése mindenesetre alkalmas a közönségnek az árú származása tekintetében való megtévesztésére, s ezt a megtévesztést egy hasonló vezetéknévvel bíró egyénnek, de sőt magának az illető közéleti férfiúnak beleegyező nyilatkozata sem ellensúlyozhatja, mert a közéletben szereplő ismert nevű egyének nevei épen úgy az illető ország ismertető jelei, mint akár a nemzet középületei, szobrai, hegységei és vizei, a melyekre engedélyt tehát az illető nevek viselői sem adhatnak, illetve a védjegyek lajstromképességének elbírálásánál a megadott engedély sem akadályozhatja meg a védjegyhatóságot abban, hogy ha a 3. §. 4. 1) V. ö. az osztrák szerződés kapcsán közölt határozatokat 1. 709. sk. old. I>r. Szász János : Védjegyjogi Döntvénytár. 16