Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

2 Az 1890: II. t.-cz. szövege. 2. kizárólag állami és közhatósági czímerekből, valamint pusztán számokból, betűkből vagy szavakból *) állanak ; 3. a forgalomban bizonyos árúnemek megjelölésére általánosan szokásosak ; 4. erkölcstelen és közbotrányt okozó vagy közrend elleni ábrázolatokat, vagy a tényleges üzleti viszonyoknak vagy a valóságnak meg nem felelő és a fogyasztóközönségnek tévedésbe ejtésére alkalmas feliratokat vagy adatokat tartalmaznak. 4. §• Az oly védjegyek, a melyeken Ö Felségeiknek vagy a királyi család valamelyik tagjának arczképe, vagy valamely kitüntetés,, a magyar állami vagy közhatósági czímer képezi a védjegy alkatrészét, csak az esetre lajstromozhatók be, ha a fennálló törvények vagy szabályok értelmében az azok használata tekintetében megkívánt engedély előzetesen igazoltatik. 5. §. A betűket vagy szókat is tartalmazó védjegynek eszközölt belajstromozása nem képez akadályt, hogy más is áruinak megjelölésére saját nevét vagy czégét akár rövidebb alakban is használhassa. 6- §. A belajstromozott védjegy használata rendszerint nem kötelező ; azonban a kereskedelemügyi minister bizonyos árúnemekre elrendelheti, hogy ilynemű árúk forgalomba bocsátásuk előtt a jelen törvény értelmében belajstromozott védjegygyei rendeleti úton megállapítandó módon láttassanak el. 1) V. ö. 1895 : XLI. t.-cz. 1. §. Az 1890. évi II. törvényczikk 3. §-a 2. pontjának rendelkezése, mely szerint a pusztán szavakból álló árújegyek a belajstromozásból ki vannak zárva, — csak oly szavakra vonatkozik, melyek kizárólag az árú előállításának helyét, idejét és módját, az árú minőségét, rendeltetését^ valamint ár-, mennyiség- és súlyviszonyait jelzik. 1895 : XLI. t.-cz. 2. §. A csupán szóból vagy szavakból álló, szabályszerűen belajstromozott védjegyre vonatkozó kizárólagos használati jog a védjegynek nem csupán a letett alakban való használatára, hanem annak minden oly kiállítására is kiterjed, mely a védett szót vagy szavakat akár egészben, akár részben más betűjegyekkel, színekben vagy nagyságban adja vissza.