Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

214 Közbotrányt okozó ábrázolatok és felírások. : veendő az árúk természete is. így pl. Szt. Antal képe vászonneműek 1Z-megjelölésére nem kifogásolható, mert ez esetben a vallásos érzület megsértéséről komolyan nem lehet szó, mig ellenben ugyanezt az ábrát pálinkafélék megjelölésére valláserkölcsi szempontból nem szabad lajstromozni. (1904 május 6. 303/904. és 1904 deczember 16. 638/904.) „Tudja-e már hol van Kecskeméthy" közbotrányt okozó íelirás. 412. Kereskedelemügyi Minister: Közbotrányt okozó feliratánál fogva kizárom az oltalomból az 1890. évi II. t.-cz. 3. §-ának 4. pontja alapján a budapesti 8860. sz. (»Tudja már hol van Kecskeméthy «)*) szóvédjegyet. Felhívom ennélfogva a kamarát, miszerint ezen védjegyet a már hivatkozott törvény 21. §-ának d) pontja alapján törölje. (1904. évi január hó 15-én. 277/903.) Középületeknek és nyilvános szobroknak védjegyeken való feltüntetése. A Honvédszobor képe keltetőgépekre nem közbotrányt okozó. 413. Kereskedelemügyi Minister: A szerzői jogról szóló 1884 : XVII. t.-cz. rendelkezései szerint középületek és nyilvános szobrok feltüntetése és sokszorositása engedélyhez kötve egyáltalában nincs s így azok védjegyeken is feltüntethetők mindaddig, mig az 1890 : II. t.-cz. 3. §. 4. pontjába nem ütköznek, vagyis mig a feltüntetés módja közbotrányt okozónak nem tekinthető. Tekintve a jelen esetben föltüntetni kivánt ábrát (Honvédszobrot) — és az árúkat, melyre alkalmaztatni fog, — közbotrány okozásáról szó sem lehet, mert a keltető gépek és póttakarmány a nemzetgazdaságnak, speciálisan pedig a mezőgazdaságnak oly fontos modern termelési eszközei, a melyek nemcsak a mezőgazdák, hanem még a laikus közönség részéről is a legkomolyabb érdeklődés tárgyát képezik s nemzetgazdasági vonatkozásuk is olyan, hogy a frivolitást és a jelen esetben a honvédszobor profanizálását teljesen kizárják. Egyébként valamely szoborműnek a 3. §. 4. pontja alapján való elbírálása mindenkor csak a konkrét lajstromozási eset alkalmával lehetséges, s ezt a kamarák mindenkor elbírálás tárgyává is teszik, tehát teljesen fölösleges ez irányban valamely korlátozó intézkedés statuálása, sőt bizonyos mértékben hátrányos is lehet, mert az emlékművek képének szélesebb körben való ismerttétételét gátolhatnák. Minden profanizálás elkerülésére nézve teljesen elegendő a védjegytörvény 3. §. 4. pontjában foglalt tiltó rendelkezés. (1908 deczember 16. 860/908.) 1) Egy megszökött sikkasztó neve.