Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Szabadjelzések. 205 3. pontja és 1895. évi XLI. törvényczikk 1. §-a értelmében azok már !890 : a bejelentés idejében sem voltak lajstromozhatók, ll.t.-cz Panaszos társaság azon kérelme, miszerint a »Singer« és »Singer- |* *' máhmaschinen« védjegyek az 1892. évi IV. törvényczikk 9. §-ában : Negjelölt feltételek nem teljesítése miatt töröltessenek, figyelembe vehető nem volt, mert kereskedelmi törvényünk 210 — 217. §-ai értelmében a külföldi részvénytársaságok fióktelepei Magyarországon csak a bejegyezhetőség, tehát a létesülhetőség szempontjából állanak vonatkozásban a külföldi anyatársasággal, de bejegyeztetvén, önálló magyar czégnek tekintendők és minden vonatkozásukban a magyar törvények uralma alatt állanak s önálló jogi személyekként jelentkeznek, ezeknél fogva magyar törvény által teremtett s szabályozott belföldi jogi személyről lévén szó, a »Singer Manufacturing Company hamburgi részvénytársaság Magyar- s társországainak képviselőségé «-t önálló magyar czégnek kellett tekintenem, annál is inkább, mert védjegytörvényeink értelmében (1890:11. t.-cz. IV. fej. 32. §.) csakis a territoriális viszonyok lévén mérvadók : azon vállalatok, melyek a magyar korona országainak területén vannak, védjegyjogi szempontból, magyar kereskedelmi, illetőleg magyar ipari vállalatoknak tekintendők. A panaszos keresetének azon részét illetőleg, mely a »Singer« és »Singer-Náhmaschinen« szóvédjegyek törlését az 1890. évi II. törvényczikk 3. §-ának 3. pontjára, s az 1895. évi XLI. törvényczikk 1. §-ára alapítja, azon kérdésnek eldöntése vált szükségessé, vájjon a forgalomban a »Singer« és »Singer-Náhmaschinen« fogalmak varrógépek megjelölésére tényleg általánosan szokásosak, s így minőségjelző fogalmak-e, s ha igen, vájjon jogos s jóhiszemű gyakorlat alapján váltak-e ilyenekké ? ! Annak elbírálásánál, hogy a »Singer« és »Singer-Náhmaschinenfabrik« jelzések a forgalomban minőségjelző kifejezésekké alakultak-e át, úgy a hazai, mint általában a nemzetközi kereskedelmi forgalomból eredő viszonyok, annak eldöntésénél pedig, vájjon nálunk a »Singer<< név minőségjelző átalakulása jóhiszemű használat alapján állott-3 be, főképen a hazai viszonyok voltak figyelembe veendők. Köztudomású dolog, hogy Singer Izsák M. az 1860-as évek elején varrógépgyárat alapított s saját találmányú géprendszereire szabadalmakat nyert. Elsősorban tehát a találmányoknál s különösen a szabadalmazott találmányoknál mutatkozó az a sajátosság veendő figyelembe, hogy azon szó vagy név, mely alatt a találmány először hozatik forgalomba, vagy mely alatt az a közönség előtt először ismertetik meg, általában szükségszerű szakkifejezéssé alakul a fogalmat képviselő tárgy megjelölésére, olyannyira, hogy kizárólag csakis azon szó vagy név szolgálhat az illető találmány megnevezésére, mely szó