Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Szabadjelzések. 201 ben a feltaláló beszél a gyufa azon neméről, a mely »Vestas« név 1890 : alatt ismeretes és magyarázza, hogy ez viaszgyufa. — Miután Zulzer M.t.-cz. Amerikában New-Yorkban lakott, valószinű, hogy a »Vestas« név 3- §• eredetileg Amerikában alkalmaztatott a viaszgyufa megnevezésére 3- p' s onnan származott át Angolországba. 1854 óta a »Vestas« név Angliában közhasználatú neve a viaszgyufának, de minthogy ujabb időben már másfajta gyufákat is jelölnek meg a »Vestas« névvel, a közönséges viaszgjmfákat most inkább viasz-vestasnak (»wax Vestas«) nevezik. Az »eg3^ébfajta gyufák« közt, a melyek »Vestas« néven ismeretesek Angolországban, szerepel a többi közt az úgynevezett »fusée Vestas«, a nálunk vihargyufa néven ismert készítmény és ujabb időben, mintegy két év óta a »Paper Vestas« nevű produktum is. Kitűnt továbbá azt is, hogy Angliában ilyfajta gyufára számos szabadalom adatott, azonban a »Paper Vestas« elnevezésre egy szabadalomtulajdonos sem támasztott igényt, de nem is támaszthatott, mert a kérdéses név nem egyéb, mint egyszerű descriptiv megjelölése a pépből készült gyújtónak. (1898 május 26. 34497/1898.) „Purgó", „Purgen", „Burgó" és „Urgó" hashajtószerekre nem szabadjelzés. Hivatalból észlelendő lajstromozási tilalmak alapján törlési pernek nincs helye. Per csak magánjogi igény érvényesítésére indítható.1) 401. Kereskedelemügyi Minister: Felperest keresetével, kereseti jog hiánya okából elutasítom. Felperes a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál dr. Bayer Dezső budapesti gyógyszerész részére 8279., 8330., 8689. és 8890. sz. alatt lajstromozott »Purgó«, »Purgen«, »Burgó« és »Urgó« szóvédjegyeket az 1890. évi II. t.-cz. 3. §. 3. pontja alapján töröltetni kéri, állítván, hogy azok hashajtó szereknél mindenki által szabadon használható árú jelzéseket képeznek, melyeknek belajstromozását a hivatkozott törvényhely tiltja. Felperes saját. bevallása szerint a szóban forgó védjegyeket azért támadja meg, mert azok a versenyt megkötik. Alperes elsősorban alaki okokból, nevezetesen azért kéri felperest keresetével elutasítani, 1. mert — nézete szerint — az 1890. évi II. t.-cz. 3. §. 3. pontja, arra való tekintettel, hogy ezen törvény a szóvédjegyek intézményét nem ismerte, szóvédjegyekkel szemben nem alkalmazható ; 2. mert felperes érdekeltségét nem igazolta, a mennyiben még nem is állította azt, hogy a megtámadott védjegyek jogát sértik, avagy csak veszélyeztetik is. Alperes első kifogását megdönti az a körülmény, hogy az 1890. 1) V. ö. még K. M. 317 1910 1. 163. old. (333).