Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Szabadjelzések. 197 ezen körülményre való utalással mintegy indokolhassa, ez a forga- 1890 : lomnak olyan eminens érdeke és joga, melyet korlátozni nem lehet. H. t.-cz. Kérdés tehát az, hogy a kiállítás szó monopolizálása nem kor- ^* §' látozza-e ezt a jogot ? Tekintettel arra, hogy a kiállításon való közszemlére kitételt, vagy a kiállítás czéljából való gyártást a magyar nyelvben csakúgy mint az angolban szokásos módon nem a kiállítás szóval, hanem vagy a »kiállítási« melléknévi jelzővel, vagy más körülírással lehet és szokásos kifejezésre juttatni, a »kiállítás« szó nem tekinthető oly megjelölésnek, a mely e körülírást gátolná. Megállapítható tehát e kifejezés védj egy ezhetősége már elvileg is, mindazonáltal az iparczikkeknek mások általi oly nemű megjelölését, miszerint azok kiállítási darabok, ez a határozat és a védjegynek fennállása nem akadályozza. Ezen elvi állásponton kívül a védjegy föntartását főleg az indokolja, hogy jelen ügy elbírálásánál nem valamely új védjegy lajstromozásáról, hanem évek óta lajstromozott és használt árúmegjelölésről van szó, s ez az árúmegjelölés jelenleg már a fogyasztó közönség felfogásában, mint eszményi jelleggel bíró védjegy szerepel. A panaszlott által becsatolt bizonyítékok, nevezetesen az európai államoknak lajstromozási igazolványai és az árújegyzékek arra engednek következtetni, hogy az Exhibition szó panaszlottnak árúmegjelöléseként ismeretes a forgalomban, ezt a felfogást tehát el kellett fogadnom. Mindezek alapján megállapítandó, hogy az Exhibition szó ebben az alakjában nem tekinthető a forgalom nélkülözhetetlen megjelölésének, viszont a kiállításra való utalás és annak körülírásában senki gátolva nincs, minthogy pedig a kiállítás szó minőségileg nem jelent egyebet, minthogy kiváló, elsőrendű és gondosan készített árúczikkről van szó, a minőségi megtévesztések pedig védj egy jogilag nem bírálhatók el, elutasítandó volt a panasznak azon része is, mely szerint az Exhibition szónak nem kiállítási árúkon való használata megtévesztő volna. A költségmegállapítás az 1895. évi XLI. t.-cz. 6. §-án alapszik. (1910 deczember 31. 624/1910.) „Extra" szabadjelzés. 392. Kereskedelemügyi Minister: A kassai 366. sz. védjegy lajstromozását el nem rendelhetem, mert e védjegy számokból és az Extra szóból áll, mely utóbbi szó azonban a forgalomban a legkülönfélébb árúnemek minőségének megjelölésére általánosan szokásos, s ennélfogva lajstromozása az 1890. évi II. t.-cz. 3. §. 3. pontjába ütközik. (1909. évi október 4. 1052/1909.)