Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

164 Az árú minőségét jelző szavak. 395: kásos-e, másrészt szükséges-e árúk minőségének közelebbi megjelö­XL|- lésére úgy, hogy az illető szó lajstromozása által a meghonosodott L*" ' és a törvény által ezért a szabad használatnak fenntartani kivánt kereskedelmi szókincs csorbíttatnék. Hogy az »Unicum« szó a kereskedelmi forgalomban árúk meg­jelölésére belajstromozása idején szokásos lett volna, erre nézve panaszos semmi bizonyítékot nem terjesztett elő, de ilyet a hiva­talos vizsgálat adatai sem szolgáltattak. De nem állapítható meg az sem, hogy az »Unicum« szó árúk minőségének meghatározására szükséges volna. A panaszos által példaként hivatkozott »Ideal«, »Exquisite« és »Excelsior« szavakkal az »Unicum« szó jelentménye nem azonosítható, mert előbbiek a kereskedelmi élet folytonos használata folytán nyerték minőség­jelző voltukat, s lettek ilyenekül akczeptálva és használva, az »Unicum« szónak hasonló zavartalan és általános használatát ellenben, s ehhez mérten hasonló kereskedelmi reklám jelzéssé való átalakulását ki­mutatni nem lehet. De a szavak jelentménye is kizárja azt, hogj­az »Ideal«, »Excelsior«, »Exquisite« szavak az »Unicum« szóval azono­síttassanak. Az előbb említetteket ugyanis a bevett kereskedelmi szokás minden árúra egyképen alkalmazhatja a kiváló minőség jel­zésére, az »Unicum« szó ellenbén a szó jelentményének megfelelőleg csak az illető árúspecies egyetlen létező, vagy egyetlen jelenlevő példányának egyedi megjelölésére használható fel, az esetben azon­ban a dolog természete szerint nem jelezheti az árú minőségét, neve­zetesen azt, hogy az illető egyed minőségileg miben különbözik hasonló árúktól, mert egyetlen egyed létezése vagy jelenléte esetén ily összehasonlítás nem is lehetséges. Ezen az alapon fenn kell tartanom hivatali elődöm a védjegy lajstromozása alkalmával 200/1900. sz. alatt kifejezésre hozott amaz álláspontját, mely szerint az »Unicum« szó egymagában minő­séget nem jelent, hanem csak más jelzőkkel kapcsolatban, a midőn úgy a jó, mint a rossz kvalitás szélsőségeinek kifejezésére alkalmas ugyan, de ezen alkalmasságot nem az »Unicum« szó, hanem a hozzá kapcsolt egyéb jelzők jelentménye szolgáltatja. Az »Unicum« szóvédjegy törlése iránt hangoztatott kereskedelmi közérdekre nézve pedig annak megállapításán fölül, mely szerint ezen szónak szabadon használhatóvátétele a fentebb kifejtettek szerint indokolva egyáltalán nincs, azt is meg kellett állapítani, hogy úgy a jogbiztonság, valamint a kereskedelmi közérdek is a véd­jegyek hatályában való fenntartását követelik. Ugyanis mindazon indokok, melyekre a panasz alapíttatott, már a védjegy lajstromzása alkalmával elbírálást nyertek úgy a magyar, mint az osztrák védjegyhatóság részéről, melynek eredmé­nyeként a védjegy lajstromozása rendeltetett el. A védjegy lajstrom-

Next

/
Thumbnails
Contents