Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Az árú minőségét jelző szavak. 141 használtatván, a Pálma névből a vevőközönség szappannál és az azzal 1895 : rokon gyártási ágak termékeinél az árúnak arra a tulajdonságára XLi. következtethet, hogy abban pálmaolaj, illetve pálmamagolaj foglal- t-"cz' tátik, illetve azok előállításánál a mondott anyag felhasználtatik, szappannál pedig különösen még az a felfogás is közelfekszik, hogy pálmavirágillat vagy pálmából nyert valamilyen más növényi anyag fölhasználtatott, minek következtében a belajstromoztatni kért szó az árú minőségére utaló jelentménynyel bírna. (1908 deczember 31. 32501/1908.) „Pastillo fenyőszirup mészvassal." 277. Kereskedelemügyi Minister: A szegedi 95. sz. a. lajstromozott »Pastillo fenyőszirup-mészvassal« szavakból álló szóvédjegyet, mely egy azzal azonos nevű gyógyszer megjelölésére szolgál, — figyelemmel az 1890. évi II. t.-cz. 1. §-ára — az 1895. évi XLI. t.-cz. 1. §-a értelmében a lajstromból töröltem. A szóbanforgó védjegy törvényszerűségének elbírálásánál azt találtam, hogy az a »fenyőszirup mész vassal« szavakban oly adatokat tartalmaz, melyek az árú alkatrészeit és az utóbbiak alapján meghatározható minőségét jelzik, a latin eredetű »Pastillo« szóban pedig oly adatot, mely az árúnak a gyógyszerkészítéstan szerint általánosan ismert alakját határozza meg. Minthogy pedig az általánosan forgalmi felfogás szerint a kérdéses védjegynek letett megjelenésében fentiek szerint más jelentőség nem tulajdonítható, mint az, hogy egy fenyőszirup és mész vas tartalmú oly gyógyszer megjelöléséről van szó, mely labdacs alakjában kerül a forgalomba, a szóban lévő védjegyre törvényes oltalom nem igényelhető. Az 1890. évi II. t.-cz. 1. §-a szerint ugyanis a védjegy a hasonló árúknak egymástóli megkülönböztetésére szolgál, a miből önként következik, hogy minden védjegynek elsősorban oly képességgel kell birnia, mely azt rendeltetésének betöltésére alkalmassá teszi, a nélkül azonban, hogy tartalmánál fogva a szóvédjegyek belajstromozását szabályozó novelláris törvény 1. §-ában felállított tilalmakba ütköznék. Ezzel szemben nyilvánvaló lévén, hogy a »Pastillo fenyőszirupmészvassal « szavakból álló védjegy megkülönböztető képességgel nem bír, még pedig azért nem, mert mint ismertető jele azon gyógyszernek, melynek megjelölésére szolgálna, nem képes azt más termelő hasonló árújától megkülönböztethetővé tenni, a mennyiben minden gyógyszert, mely azonos anyagok felhasználásával labdacs alakjában készül, ebbeli állagánál és alakjánál fogva ép oly jogosan és természetszerűen illeti meg a »fenyőszirup- és vasmésztartalmú labdacs« elnevezés, így pedig a különböző eredetű hasonló árúknak felcserélése a forgalomban lehetővé válik ;