Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Az árú előállítási helyét jelző szavak. 105 helynévi jelentőségük van. Ez esetben azonban sem a »Szt. Anna«, 1895: sem a »Sct. Anna« szóvédjegyekre kizárólagos használati jog nem XLI. engedélyezhető, mert az esetben, ha az árú tényleg a Szt. Anna köz- t-"cz­ségek valamelyikéből származna, akkor azokra a novella 1. §-a értei­mében, ha pedig az árú, mint a jelen esetben, más helyen állíttatik elő, akkor azokat, mint a valóságnak meg nem felelő adatokat az 1890 : II. t.-cz. 3. §. 4. pontja értelmében nem szabad belajstromozni. Önként értetődik, hogy a »Maláta«, illetve »Malz« szó hozzá­tétele sem alakítja át a »Szt. Anna«, illetve »Sct. Anna« kitételeket lajstromképes védjegyekké, mert az érintett szavak szintén nem eszményi szavak, hanem az árúnak forgalomszerű elnevezéseit képezik. Erről a védjegytulajdonos azzal értesítendő, hogy a jelen hatá­rozat nem érinti azon ábrás védjegyeinek használatába megszerzett jogát, melyek a »Szt. Anna« feliratot feltüntetik. (1905 január 10. 852/904.) „Samos Vathy." 168. Kereskedelemügyi Minister: A bpesti 16134. sz. »Samos Vathy« szóvédjegyet a novella 1. §-a alapján törölni ren­delem, mert Samos szigetén egy Vathy nevű kikötő van, így pedig a »Samos Vathy« árújelzés származást fejez ki. (1909 október 4. 921/1908.) „Szent Gellért." 169. Kereskedelemügyi Minister: A bpesti 17808. sz. védjegyet nem találtam lajstromozhatónak, mert a »Szent Gellért« szó vagy az árú előállításának helyét jelzi, a mely esetben az mint védjegy az 1895. évi XLI. t.-cz. 1. §-ába ütközik, vagy pedig a keserű­víz nem a Szent Gellérthegyen fakad, a mely esetben ezen szó a való­ságnak meg nem felelő és az 1890. évi II. t.-cz. 4. §-ába ütközik. (1909 május 3. 846/1908.) „Thüringia" az árú előállítási helyét jelzi. A párisi Uniószerződés 6. ezikkének értelmezése. 170. Kereskedelemügyi Minister: Tejczentrifugák jelzésére a bpesti 20384. sz. alatt belajstromozott »Thüringia« szó­védjegyet az 1895 : XLI. t.-cz. 1. §-a értelmében törölni rendelem, mert a »Thüringia« szó köztudomás szerint földrajzi hely, illetve te­rületmeghatározás, a mely kétségen kivül az árúnak német származá­sára, illetve előállítási helyére utal. Eme jelentményénél fogva a »Thüringia« szó mint származási jelző a védjegyjogi oltalomra alkal­matlannak bizonyul, a miért ennek lajstromozását ab ovo megtagadni kellett volna. Ezzel szemben nem áll helyet a védjegytulajdonosnak előter­jesztésében foglalt amaz érvelése, hogy mivel ezt a szót a hazájában, Németországban szabályszerűen belajstromozták, ennélfogva ezt a

Next

/
Thumbnails
Contents