Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

96 Az árú előállítási helyét jelző szavak. 1895: alapot. Mihelyt ugyanis valamely akár a kész árú, akár lényeges XLI- alkatrészeinek jelzésére szolgáló földrajzi helynév a forgalomban *' mint az illető árúnak vagy pedig lényeges alkatrészeinek származási helye ismeretes, törvényszerűen áll be az illető névre nézve a lajstrom zási tilalom, mert a törvény csupán az eszményi szavaknak a használatát kivánja kizárólagossági jog mellett engedélyezni, ellenben azokat a szavakat, illetve földrajzi helyneveket, a melyekre a forgalomnak akár a kész árúk, akár a nyers termékek származásának a meghatározására szüksége van, a szabad használatnak tartja fenn, a midőn az 1895 : XLI. t.-cz. 1. §-ában az árú előállítási helyét jelző szavakat a lajstromzásból kizárja. Az a ténykörülmény tehát, hogy a védjegytulajdonos a »Naxos«-ból importált nyers csiszolóanyagot Budafokon dolgozza föl, nem szünteti meg a »Naxos« szónak származási jelentményét és még nem teszi a »Naxos« helynevet lajstromképessé, hanem csak arra nyújt alapot, hogy a panaszolt társaság vállalata részére törvényszerű védjegyet igényelhessen. Ily törvényszerű védjegynek pedig a »Naxos« név azért nem bizonyul, mert erre a névre mindegyik termelőnek, a ki nyers csiszolóanyagát Naxosból hozatja, szüksége van akkor, ha az anyagnak a beszerzési forrását jelezni akarja. A midőn tehát a védjegytulajdonos védjegyének törvényszerűsége mellett azzal érvel, hogy a »Naxos« szó karakterisztikus jelzője a panaszlott társaság czégnevének — és ezt a körülményt a kereskedelmi és iparkamara is hangsúlyozza véleményes jelentésében —, arra kell utalni, hogy a czégnévbe önkényesen felvett jelzésekből nem lehet védjegyjogokat deriválni ; ellenkező esetben mindenki ezen a kerülő uton igyekeznék magának olyan árú jelzéseket biztosítani, a melyeket a törvény a közhasználat részére fenntartani kiván. A panaszolt társaság czégnevébe felvett »Naxos« jelző a nyers csiszolóanyag származására utaló, tehát a valóságnak, illetve az üzleti viszonyoknak megfelelő adatnak jelentkezik, minélfogva mi sem állja útját annak, hogy a panaszolt társaság ezt árúinak a jelzésére továbbra is ne használja, sőt azok ellen, a kik ezen jelzés használatával visszaélnek, a megtorló lépéseket meg ne tegye. Önként értetődik, hogy a »Naxos« szónak árújelzési minőségében történő rosszhiszemű használata nem a védjegytörvény keretében bírálandó el. De a panaszolt társaság által E. és B. czég ellen »az első belföldi mechanikai Naxos schmirgli és csiszolóárúgyár« jelzés állítólag jogtalan használata miatt az iparhatóság előtt emelt panasz sem befolyásolhatja a »Naxos« szó mint védjegy törvényszerűségének az elbírálását, a miért a vonatkozó tárgyalási iratoknak beszerzése fölöslegessé vált. Annak megállapítása után, hogy a »Naxos« név csiszolóárúk tekintetében származási jelző és ez okból védjegyül be nem lajstro-