Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Az árú előállítási helyét jelző szavak. 83 szó mint származási jelző a novella 1. §-ába ütközik. Önként érte- 1895: tődik, hogy a mennyiben a védjegygyei megjelölni kivánt árú nem XLI. Columbiából eredne, úgy ez a jelzés, mint a valóságnak meg nem t_cz' felelő és a vevőközönség megtévesztésére alkalmas adat az 1890. ^' évi II. t.-cz. 3. §. 4. pontja értelmében nem képezheti lajstromozás tárgyát. (1910 május 24. 345/1910.) „Columbián Elixír." 112. Kereskedelemügyi Minister: A zágrábi 213. számú »Columbián Elixir« szavakból álló védjegy az oltalomból kizáratik, mert az »Elixir« szó a védetni kivánt gyógyszerészeti czikkek minőségét, a »Columbián« szó pedig az árú előállítási helyét, t. i. azt jelzi, hogy az illető árúk az északamerikai Columbia államban állíttattak elő. Igaz ugyan, hogy a védjegyben a helynév »Columbian« alakban, tehát némileg elferdítve fordul elő, mivel azonban a szó ezen elferdített alakban is félreismerhetetlenül Columbia államra utal, s a fogyasztóközönség körében ilyen jelentménynyel fog bírni, a védjegy mint kizárólag az árú előállítására utaló szó, az 1895. évi XLI. t.-cz. 1. §-a alapján kizárandó volt. (39/1909.) „Cordial Médoc." 113. Kereskedelemügyi Minister: A budapesti 12093. sz. »Cordial Médoc« szóvédjegyet az 1895. évi XLI. t.-cz. 1. §-a alapján törölni rendelem, mert a meghallgatott szakkörök egybehangzó véleménye az, hogy »Médoc« név alatt a forgalomban egy franczia bort ismernek, a mely Bordeaux vidékén terem, minélfogva a »Médoc« szónak helynévi, illetve származási jelentőségét megállapítani lehet ; mivel továbbá a »cordial« szóval való kapcsolatban határozottan az árú minőségére utaló jelentménynyel bír, a mennyiben a »Cordial Médoc« elnevezés alatt a fogyasztóközönség kétségkívül egy gyógyszerészeti alkatrészekkel elegy szíverősítő »Médoc« bort fog érteni, ennélfogva a védjegynek származást és minőséget jelentő értelme megállapítható ; ezen védjegyre szeszes italok megjelölésére kizárólagos használati jog nem engedélyezhető. (1907. február 14. 66/1906.) „Congo-rum." ÍM. Kereskedelemügyi Minister: Függőben hagytam a bpesti 3627. sz. védjegyet, mert a szóvédjegy »Congo rum« helynevet tartalmaz, minélfogva az 1895. évi XLI. t.-cz. 1. §-ába ütközik. (1896. június 11. 33623/1896.) (3*