A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

foglalt büntetési elveknek megfelelő büntetést, tíz hónapi börtönt szabott ki. (1956. X. 9. — B. törv. I. 1518/1956.) Érvényes útlevél birtokában külföldre utazó terhelt nem valósítja meg a tiltott határátlépés bűntettét pusztán azért, mert volt olyan elgondolása, hogy az egyik kapitalista ország területére átmenve, onnan nem tér vissza. 588. A terheltben felvetődött a Nyugatra való szökés gondolata. 1956 tavaszán jelentkezett egy IBUSZ társasutazásra a Német Demokratikus Köztársaságba. 1956. május 17-én azonban a határőrség a vonaton igazoltatta, majd leszállította és őrizetbe vette. A kerületi bíróság terheltet a BHÖ 48. pont (1) bek.-ébe felvett tiltott határátlépés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Az ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke a törvényesség érdekében óvást emelt, amelyet a Legfelsőbb Bíróság alaposnak talált. A kerületi bíróság a Bp. 184. § (3) bek.-ében előírt indokolási kötelezettségének nem tett eleget abban a vonatkozásban és nem fejtette ki ítéletében, hogy terheltnek milyen magatartásával találta megvalósítottnak a BHÖ 48. pont (1) bek. alá eső tiltott határátlépés bűntettének kísérletét. Az ítéleti tényállás is hézagos, nem tartalmaz ténymegállapítást az iratokból, de terhelt tárgyalási előadásából is megállapítható arra a tényre, hogy elgondolása szerint az utazó csoporttól a Német Demokratikus Köztársaságban el akart válni és a Német Szövetségi Köztársaságba szándékozott átmenni. A társasutazásra azonban kétes érzéssel indult útnak, mert szeretett volna haza is jönni, meg kint is maradni. A BHÖ 48. pont (1) bek.-ében említett ,,határ" alatt kizárólag a Magyar Népköztársaság országhatára értendő. A BHÖ 48. pontjában foglalt rendelkezés tehát kizárólag a magyar országhatár meg nem engedett módon történő átlépését rendeli büntetni állambiztonsági okokból és nem vonható e büntető rendelkezés alá más külországok közötti határ átlépése. Aki saját személyére szóló érvényes útlevéllel, vagy a határ átlépésére jogosító egyéb érvényes okirat birtokában lépi át a magyar országhatárt — a BHÖ 48. pont (1) bek.-ének azt a fordulatát, hogy a határt meg nem engedett módon lépte át, nem valósíthatja meg. A BHÖ 48. pont (1) bek.-ének azt a fordulatát viszont, mely szerint a bűntettet az is elköveti, aki magáról hamis bejelentést tesz, megvalósíthatja az, aki egyébként érvényes útlevél birtokába jutott, ha már az erre irányuló kérelem benyújtásakor sem az volt utazásának célja, mint amiben kérelmében hivatkozott, hanem szándéka eleve az volt, hogy a kért útlevelet elnyerve, azzal Magyarország területét elhagyva — a kérelemben megjelölt szándékától eltérően — véglegesen külföldön fog maradni. Ennek megállapíthatása tényekből vont okszerű következtetés útján történhet. Lényeges, hogy az eljárásban olyan ráutaló tények nyerjenek 519