A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

55. § (3) bek. c) és d) pontjában meghatározott kizáró okokra vonatkozó tévedései csak törvényességi óvással orvosolhatók — hatályon kívül helyezte. A megyei bíróság 431/1957/15. sz. végzése ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást jelentett be. Az óvás alapos. A Btá. 55. § (4) bek. szerint ,,ha a próbaidő alatt állapítják meg, hogy a (3) bek. c) vagy a d) pontjában megjelölt kizáróok folytán felfüggesztésnek nem volt helye, a bíróság az ítéletnek a büntetés felfüggesztésére vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi". Téves tehát a megyei bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy ha a bíróság csak az ítélet jogerőre emelkedése után szerez tudomást, hogy a büntetés végrehajtását a Btá. 55. § (3) bek. c) vagy d) pontjában meghatározott kizáró ok ellenére függesztette fel, akkor ez a tévedés már csak törvényességi óvással orvosolható, akkor nincs helye az ítélet részbeni, illetve e részbeni hatályon kívül helyezésének. Minthogy ezért a legfőbb ügyésznek a törvényesség érdekében bejelentett óvása alapos, a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a Bf. 431/1957/15. sz. végzése törvénysértő, azt a Bp. 227. §-ának (3) bek. értelmében a rendelkező rész szerint hatályon kívül helyezte, s a bíróság B. 176/1 957/8. sz. végzését pedig kifejezetten is hatályába visszahelyezte, az ügyet pedig az utóbb említett végzés folytán a szükséges összbüntetés kiszabása végett a városi bírósághoz visszaküldte. (1958. III.3. — B. törv. 53/1958.) Ha a terheltet a börtönbüntetés felfüggesztését kimondó ítélet jogerőre emelkedése előtt elkövetett bűntett miatt a próbaidő alatt börtönbüntetésre ítélik, az utóbbi ítéletet hozó bíróság a korábbi ítélet felfüggesztésére vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, összbüntetést szab ki és ennek felfüggesztését is kimondhatja. 548. A járásbíróság 1956. január 10-én kelt B. 613/1955/4. sz. ítéletével terheltet társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett miatt 6 hónapi börtönbüntetésre és 500 Ft pénzbüntetésre ítélte. A bíróság a börtönbüntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Ezt követően a járásbíróság terheltet 1956. évi május hó 23. napján kelt B. 116/1956/8. sz. ítéletével orgazdaság bűntette miatt 3 hónapi börtönbüntetésre és 600 Ft pénzbüntetésre ítélte. A bíróság a börtönbüntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre ugyancsak felfüggesztette. A terhelt a B. 116/1956. sz. alatti ügyben elbírált cselekményét ínég 1954. november hó 14-én követte'el. — A járásbíróság a terhelt erkölcsi bizonyítványát nem szerezte be. — Törvényességi óvás folytán a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az adott esetben törvényességi perorvoslatra nincs szükség. V A Btá. 55. § (5) bek. úgy rendelkezik, hogy ha az elkövetőt a börtönbüntetés felfüggesztését kimondó ítélet jogerőre emelkedése előtt elkövetett bűntett miatt a próbaidő alatt börtönre ítélik, az utóbbi ítéletet hozó bíró484