A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

nyílt igényekre kell alkalmazni, amennyiben az új szabályozás ettől el kívánt volna térni olyképpen, hogy a szülőt tartó gyermeknek az 1952. január l-e előtt történt elhalálozása esetében is a szülőknek nyugdíjat szándékozik engedélyezni, ezt a lényeges rendelkezést feltétlenül határozott formában kifejezésre juttatta volna. Az említett tvr. életbeléptetési rendelete [69/1954. (XI. 2.) M. T.] sem tartalmaz olyan rendelkezést, amelyből a felperesi igény jogosságára lehetne következtetni. (1956. VI. 8. — P. törv. 21.264/1956.) Nyugdíjpótlék. Újból munkaviszonyba lépett nyugdíjas öregségi nyugdíja. 402. A felperes havi 120 Ft mezőgazdasági öregségi járadékban részesült. Utóbb munkaviszonyba lépett, munkaviszonyát racionalizálás folytán 1957. január 20-án megszüntették. Felperes ezt követően az 1954: 28. tvr. szerinti öregségi nyugdíj megállapítása, illetőleg mezőgazdasági öregségi járadéka helyett öregségi nyugdíj folyósítását kérte. Az alperes szervei a felperes igényét elutasították. A felperes keresetét, amely az öregségi nyugdíj megállapítására, illetőleg öregségi járajdéka helyett öregségi nyugdíj folyósítására irányult, az elsőfokú bíróság elutasította, a másodfokú bíróság azonban az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes öregségi nyugdíj jogosultságát megállapította. ítéletét azzal indokolta, hogy a 6/1957. (I. 2) Korm. sz. rendelet értelmében a felperes, minthogy az 1956. október 23-án fennállott munkaviszonyát 1956. október 23. és 1957. március 31. napja között szüntették meg — tekintet nélkül arra, hogy nyugellátásának megállapítása óta mennyi időn át állott munkaviszonyban — nyugellátásának nyugdíjpótlékkal történő kiegészítése helyett az 1954: 28. tvr. alapján járó öregségi nyugdíj megállapítását igényelheti. A Legfelsőbb Bíróság elnökének törvényességi óvása alapos. Az 1954: 28. tvr. 37. §-a szerint az 1954. október 1. napját megelőzően érvényben volt jogszabályok alapján megállapított nyugellátásokat nyugdíjpótlékkal kell kiegészíteni. Ugyanezen rendelet 38. §-ának (1) bek.-e értelmében az olyan nyugdíjasnak, aki az 1954. június 30. napján munkaviszonyban állott és munkaviszonya ezt követően szűnik meg, 30%-os, annak a nyugdíjasnak pedig, aki az említett időpontban munkaviszonyban nem állott 25%-os nyugdíjpótlék jár. Az idézett tvr. 37. §-ának (2) bek. d) pontja szerint azonban nem jár nyugdíjpótlék a mezőgazdasági járadékosnak (1938: XII. és 1939: XVI. tv.). Az 1/1957. (I. 8) Korm. sz. rendelet 4. §-a azonban azoknak az 1954: 28. tvr. előtti jogszabályok alapján nyugellátásban részesülő, de újból munkaviszonyba lépett dolgozóknak, akiket a racionalizálás során elbocsátottak, azt a kedvezményt biztosította, hogy az 1954: 28. tvr. szerinti 30%-os nyugdíjpótlék abban az esetben is megilleti őket, ha az 1954. június 30-án munka25 A törvényességi óvások gyakorlata 385