A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)
Érvényesítési késedelem visszatérő szolgáltatásoknál. 76. A törvényességi óvás elbírálása kapcsán a Legfelsőbb Bíróság a következőkre mutatott rá : A Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának a Bírósági Határozatokban 221., 222. és 223. számok alatt felvett állásfoglalásai szerint visszatérő szolgáltatások buzamos időre visszamenőlegesen nem érvényesít bet ők. Ugyanilyen álláspontra belyezkedett a Bírósági Határozatokban 1561. szám alatt közzétett legfelsőbb bírósági határozat is, amikor kimondotta, bogy az érvényesítési késedelem jogszüntető batálya a tulajdonostársi viszonyból eredő ilyennemű követelésekre is kiterjed. A bírói gyakorlat tebát nemcsak a tartásdíjakra, banem általában bármely visszatérő időszakokban lejáró szolgáltatásokra vonatkozóan elfogadta, bogy azok buzamos időre visszamenőlegesen nem érvényesíthetők, s az ezzel ellentétes álláspont tehát törvénysértő. (1957. XII. 27. — P. törv. 22.892/1957.) Lemondás a jogról. 77. A törvényességi óvás elbírálása kapcsán a Legfelsőbb Bíróság a következőkre mutatott rá : Törvénysértő a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, bogy a helyreállítási költségek megtérítését a felperes a ház tulajdonosaitól — átvállalás folytán — semmiképpen sem igényelheti. Az a körülmény ugyanis, hogy a felperes vállalta azt, hogy a saját maga által igénybe vett kölcsönnel a bérben bírt lakást helyreálhtja, nem jelenti azt, hogy a költségek viselését véglegesen átválallta és hogy a polgári jog általános szabályai szerint őt megillető megtérítési jogáról a ház tulajdonosaival szemben lemondott. Annak megállapítására viszont, hogy a felperes részéről ilyen kifejezett lemondás történt, a per egyéb adatai alapot nem nyújtanak, mert egymagában abból a tényből, hogy a ház tulajdonosai a saját anyagi erejükből a lakást helyreállítani nem akarták, ilyen lemondásra következtetni nem lehet. A lakás helyreállítása — a per adatai szerint — megtörtént. Ezáltal a lakás tulajdonosai alaptalanul gazdagodhattak. Ha pedig ez így van, akkor a polgári jog általános szabályai szerint a felperes — beruházása fejében — a tulajdonosoktól, illetve a bérbeadóktól azoknak gazdagodása erejéig megtérítést követelhet. (1958. II. 7. — P. törv. 20.034/1958.) Elállás az adós késedelme miatt. 78. A törvényességi óvás elbírálása kapcsán a Legfelsőbb Bíróság a következőkre mutatott rá : 87