A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

az építkezés esetleg az akkor hatályban volt szabályok megsértésével történt. A bíróságnak a további eljárás során meg kell találnia azt a megoldást, amelynek segítségével nemcsak az alperesi, hanem a felperesi ingatlan beázásból származó további rongálódását is meg lehet szüntetni. A felperesi ingatlan védelmét szolgáló berendezések, illetőleg átépítések költségeire elvileg ugyanaz áll, mint a fentiek szerint az alperes érdekében végzendő építkezés költségeire. Természetszerűleg az alperesek javára kellene figyelembe venni, ha sikerülne bebizonyítaniuk, azt az általuk állított tényt, hogy jogelődeik építkezéséhez a felperes, illetőleg jogelődje annakidején hozzájárult. (1958. VII. 4. — P. törv. 21.443/1958.) 63. A kert céljára használt perbeli házhelytelek 1/7 — 1/7 részben a felperesek, 5/7 részben pedig az alperes tulajdonában áll. Keresetükben azt panaszolták, hogy az alperes a beltelket elkerítette, az egészet felszántotta, s őket a tulajdoni illetőségük birtokából kivetette. Kérték ezért az alperest arra kötelezni, hogy telekilletőségüket adja a birtokukba, a további birtokháborítástól pedig tartózkodjék. Az alperes tagadta, hogy a felperesek ingatlanrészét használná, vagy hogy azt elkerítette. A kerítést azért létesítette, mert a bejáró állatok a telken nagy kárt okoztak, a kerítés azonban csak az ő ingatlanrészének a határáig terjed. A járásbíróság az alperest arra kötelezte, hogy a felperesek által használt ingat lanrész mellett létesített kerítést 3 nap alatt távolítsa el. A fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett ítélet ellen beadott törvényességi óvás alapos. Az elsőfokú bíróság elsősorban a Pp. 215. §-ában foglalt eljárásjogi szabály megsértésével, a kereseti kérelmen túlterjeszkedett. A felperesek ugyanis a kerítés lebontása iránt kérelmet nem is terjesztettek elő, s a netáni birtokháborítás megszüntetése nem feltételezi szükségképpen az egész kerítés lebontását, sőt az eddigi peradatok mellett kétségesnek is látszik, hogy a birtokháborítás megszüntetésének ez a módja a felperesek érdekének megfelel-e. A felperesek érdekét kielégítő lehet az is, hogy az alperes bejárat létesítésével biztosítja számukra telekrészük megközelítését. Mindez tisztázva nincs, holott birtokháborítás megszüntetése érdekében épületnek, vagy más létesítménynek a lebontása már gazdasági érdekekre tekintettel is, csak kivételesen rendelhető el, s a bíróságnak a birtokviták rendezésénél lehetőleg más, ésszerűbb megoldásra kell törekednie. Éppen ennek érdekében a birtokvitákat helyszíni szemle alapján, de legalább is tökéletes helyszínrajzok figyelembevételével kell rendezni, mert ez a biztosítéka annak, hogy az ilyen jogviták rendezésénél a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő bírói határozatok keletkeznek. 72