A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

mert a helyzetet magatartásával kibírhatatlanná tette, akkor is megszűnne minden igénye az elhagyott lakáshoz tartozó telekrészre vonatkozóan is. (1956. V. 10. —. P. törv. 20.636/1956.) Biríokháborítás bérház szomszéd lakói között. 59. A peres felek egymás közvetlen szomszédságában évek óta ugyanabban a házban laknak. A felperesek ajtajához nyitott függőfolyosó vezet, amely egyedül e lakás megközelítésére szolgál. A függőfolyosónak a lépcsőház felé és a felperesek lakása felé ajtói vannak. A folyosónak a lépcsőházból nyíló ajtaját a felperesek évek óta rendszerint zárva tartják és a folyosót erkélyszerűen használják. Az alperesnek a függőfolyosóhoz nincs kulcsa. Az alperes lakásának a bejárati ajtaja a lépcsőházból nyílik, s így a lakásába nem a függőfolyosóról jár be. Egyik szobájának az ablaka azonban a függőfolyosóra nyílik. Az alperes lakásának az utca felé ablaka és erkélye van. Az alperes az utóbbi időben a porrongyot a szobája ablakán át több alkalommal a felperesek lakásához vezető függőfolyosóra rázta ki. A felperesek ezt a magatartást a függőfolyosóra fennállónak vélt kizárólagos birtoklásuk megháborításának tekintették, s ezért annak megszüntetése iránt pert indítottak. Az alperes viszontkeresetet emelt aziránt, hogy a felperesek a lépcsőházból nyíló folyosóajtót tartsák nyitva és a függőfolyosót bocsássák velük közös használatba. A felperesek azzal érveltek, hogy a függőfolyosó az ő bérleményükhöz tartozik, ennélfogva annak kizárólagos használata őket illeti meg. A keresetnek helyt adó és a viszontkeresetet elutasító másodfokú ítélet ellen beadott törvényességi óvás alapos. A lakóházakban levő függőfolyosók általában a lakók közös használatára szolgálnak. A perbeli függőfolyosó egyedül a felperesek lakásához vezet ugyan, azonban a folyosóra nyílik az alperes egyik szobájának az ablaka is. Minthogy ezek szerint a folyosó az alperes lakása előtt is elvezet és egymagában a fennálló birtokállapot nem teszi azt a felperesek bérleményéhez tartozóvá, a folyosó a peres felek közös használatára szolgálónak mutatkozik. A felperesek javára évek óta fennálló birtokállapotra tekintettel azonban az alperes a folyosónak a felperesekkel minden vonatkozásban való közös használatára nem tarthat igényt. Ez azonban nem jelenti egyben azt is, hogy az alperes — a birtokállapot védelme címén — a folyosó mindennemű, a lakása tisztántartásával kapcsolatos cselekmények elvégzéséhez szükséges használatából is feltétlenül kizárható lenne. Abban az esetben ugyanis, ha a felpereseknek a folyosó kizárólagos birtoklásához való jogosultsága nem állapítható meg, és az alperes lakáskörül68