A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

állapított gondatlan magatartás az eredményt közvetlenül idézze elő —, az elkövető magatartása és az eredmény között az események láncolatában több tényező is szerepelhet, a lényeges csak az, hogy az elkövető által elindított esemény folyamatban minden egyes esemény mint ok és okozat, összefüggésben legyen. Ez az összefüggés terhelt magatartása és az eredmény között fennáll. — A Ziss gépkocsi, terhelt szabályszegése következtében kényszerült hirtelen fékezésre és ennek következményeként vágódott ki az úttest baloldalára és ütközött össze a Csepel gépkocsival. — Terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása szempontjából közömbös az, hogy a társadalomra veszélyes eredmény előidézésében mások magatartása is közrehatott. Mindegyik elkövető önállóan felel a saját gondatlanságáért. Terhelt cselekménye tehát megvalósítja a módosított 1950 : 24. tvr. 8. § (1) bekezdésben meghatározott rongálás bűntettét, miért is az ítélet felmentő rendelkezése törvénysértő. (1957. XI. 18. — B. törv. 1753/1957.) Az 1956 : 16. tvr. hatályba lépése után e jogszabály szerint szabálysértést kell megállapítani a folyamatban levő ügyekben is. 634. A bizonyított tényállás szerint D. J. MÁV-fűtő 1953 októbertől 1956. április végéig terjedő időben az m-i MÁV fűtőházból tilalom ellenére több munkaszerszámot, az o-i MÁV fűtőház tartályából gáz- és motorolajat elvett, lakására szállított. A szerszámok nagyobb részét és az olajat lakása padlásán elrejtette. Az elvitt munkaeszközök és olaj összértéke 146,80 Ft. A bíróság D. J. terheltet a társadalmi tulajdon ellen folytatólagosan, közforgalmi közlekedési vállalat sérelmére (BHÖ 230., 427/m.) elkövetett lopás bűntettében bűnösnek mondotta ki és elítélte. A legfőbb ügyész a törvényesség érdekében óvást emelt. Az óvás alapos. Az 1956 : 16. tvr. 2. § (1) bek. szerint tulajdon elleni szabálysértést követ el többek közt az is, aki 200 forintot meg nem haladó értékű dolgot lop. E tvr. a 10. § 2. bekezdése szerint kihirdetésének napján, 1956. július 24-én hatályba lépett és rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kellett. A bíróság 1956. augusztus 14. napján hozott az ügyben ítéletet. Olyan körülmény, amelynél fogva szabálysértés helyett bűntettet kellett volna megállapítani [2. §. (2) bek., 9. § (1) bek.] az ügyben nem forgott fenn. Törvényt sértett tehát a bíróság azáltal, hogy D. J. cselekményét bűntettnek minősítette, holott az az elbírálás időpontjában csupán szabálysértésként minősült. Törvényt sértett így azáltal is, hogy az ügyet elbírálta és azt nem tette át a szabálysértés elbírálására hatáskörrel rendelkező hatósághoz. (1956. XII. 27. — B. törv. 1703/1956.) 36* 563