A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

•engedélyezi-e a tulajdonközösség megszüntetését, és ez az engedély a szerződés jogszabályba ütközését a kiemelt részben is megszüntethette, az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha az egyezség jóváhagyása előtt megkeresi az illetékes igazgatási hatóságot és annak nyilatkozata után dönt az egyezség jóváhagyása kérdésében. Az illetékes igazgatási hatóság utóbb megadott engedélye folytán •a törvénysértés eloszlott, a felek szerződésének érvényességéhez megkívánt felfüggesztő feltétel bekövetkezett. A másodfokú bíróság tehát akkor járt volna el helyesen, ha az egyezséget ebből az indokból jóváhagyta volna. A döntése tehát törvénysértő. (1957. II. 1. — P. törv. 23.053/1956.) Tulajdonközösség megszüntetése házas beltelekre. 28. A perbeli házas beltelek 2/3 részben a felperesek, 1/3 részben pedig az alperes tulajdonában áll. A 941 D-öl területű ingatlanon 3 épület van, amelyek közül a déli épületben egy szoba-konyhás lakás, a középső épületben 2 szoba, előszoba, üveges-verandás lakás, az északi épületben pedig istálló, csűr és félszer van. Mind a három épületet az alperes tartja a birtokában, aki két nőtlen fiával lakik. A felperesek — akik gyermekükkel, továbbá egy eltartott öreg házaspárral egy szobában laknak s most várják a második gyermeküket — keresetükben a szóban forgó ingatlanoknak az F/l alatt csatolt vázrajz szerinti megosztását kérték. A keresetet elutasító másodfokú ítélet ellen a legfőbb ügyész által beadott törvényességi -Óvás helytálló. Megalapozatlan a másodfokú bíróság ítélete, mert valamennyi javasolt megosztási módot megfelelő indokolás nélkül elvetette és megállapította, hogy a felperesek nem tudnak biztosítékot nyújtani az alperes részére fizetendő összeg tekintetében, jóllehet erre nézve a perben ténybeli adat nem merült fel. A bírói gyakorlat szerint a tulajdonközösség fenntartása egyik tulajdonostárs számára sem kötelező, mindegyiket megilleti az a jog, hogy annak megszüntetését kérhesse. Az, hogy az egyik ingatlanhányad haszonélvezeti joggal terhelt, nem teszi az időt alkalmatlanná a tulajdonközösség megszüntetésére. Ilyen esetben azonban, perbe kell vonni a haszonélvezőt is, hogy a természetbeni megosztás esetére nyilatkozhassék a perben jogai megvédése érdekében. Erre módot kellett volna nyújtani a felpereseknek. Egyébként a természetbeni megosztás esetén perben kell állaniuk azoknak a hitelezőknek is, akiknek a telekkönyvi társtulajdonosok hányadrészeire nézve különböző jelzálogaik vannak. Nincs felderítve, hogy ilyenek vannak-e. 42