A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

A megyei bíróság a vállalat keresetét elutasította. A döntését azzal indokolta, hogy a felperes igazgatója a hiányokkal kapcsolatosan a 98/1952. (X. 19.) M. T. sz. rendelet 5. § (2) bek.-e szerint határozatot nem hozott,, hanem az 1956. évi július hó 31. napján beadott keresetéhen kérte az alperes marasztalását. A 15/1956. (V. 30.) M. T. sz. rendelet 3. §-a szerint ha a vállalat igazgatója a 98/1952. (X. 19.) M. T. sz. rendelet 5. § (2) bek.-ével meghatározott 30 napos határidő alatt határozatot nem hozott, a 30 napos határidő elmulasztása esetén a dolgozó ellen leltárhiány miatti felelősség nem érvényesíthető. Mivel a felperesi vállalat igazgatója nemcsak a rendeletben előírt 30 nap alatt, hanem egyáltalán nem hozott határozatot a leltárhiány megtérítése kérdésében az alperessel szemben, a fent hivatkozott jogszabály pedig erre az esetre a dolgozó felelősségét a leltárhiányért kizárja, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. A törvényességi óvás alapos. A Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának 525. számú állásfoglalására figyelemmel, a megyei bíróság által elfoglalt álláspont arra az esetre vonatkozik, ha a leltárhiányért felelős dolgozó munkaviszonya fennáll. Ha a dolgozó munkaviszonya a leltár felvétele után megszűnt, a munkáltató a leltárhiány megtérítésére irányuló igényét az említett 30 napos jogvesztő határidőn belül a bíróságnál keresettel érvényesítheti. Ez esetben az érdekelt dolgozóval való közlés időpontjának a keresetlevél beadását kell tekinteni. Abban a kérdésben, hogy a munkaviszonyt milyen időponttal kell megszűntnek tekinteni, az általános szabályok az irányadók. (1958. II. 14. - P. törv. 22.366/1957.) A teljes felelősség esetei. 376. Az úgynevezett „gebines" üzlet fogalma, az itt érvényesülő felelősségi rendszer. (A Legfelsőbb Bíróság törvényességi határozata indokolásából): A Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának a 15/1956. (V. 30.) M. T. sz. rendelet következtében már meghaladottá vált 194. számú állásfoglalása szerint az ún. gebines üzlet vezetője a reábízott árukban (dolgokban) megállapított hiányért nem a 98/1952. (X. 19.) M. T. sz. rendelet keretei között felel, hanem a teljes hiányt köteles megtéríteni. A gebinest a részére kiadott áru eladási forintértékével terhelik meg, s elszámoltatása is a meglevő és hiányzó áru eladási értéke alapján pénzben történik. A vállalat az elszámoltatáskor nem árut, hanem pénzt keres a gebinessel szemben, ezért és gyakorlati megfontolások, valamint a társadalmi tulajdon hatásos védelme szempontjából feltétlenül indokolt, hogy a gebines a hiányért minden korlátozás nélkül feleljen. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiány neki fel nem róható és általa el nem hárítható okból keletkezett. Az ún. ,,gebin" elszámolási mód, ennek következtében a gebines fele364