A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

abban az esetben, ha a fegyelmi vétséget vezetőállású dolgozó más dolgozóval együtt követte el, a fegyelmi ügyben csak a vezetőállású dolgozó fegyelmi hatósága járhat el. Az ilyen jogszabályértelmezés merőben helytelen, mivel az Mt. V. rendelkezése csak lehetőséget ad arra, hogy a fegyelmi eljárást a vezetőállású dolgozó fegyelmi ügyével együtt folytassák le, ez azonban nem kötelező. (1956. IV. 5. — P. törv. 20.688/1956.) 353. A nem vezető állást betöltő felperesnek a fegyelmi ügyét a felügyeleti szerv vezetője az Mt.» V. 185. § (1) bekezdése alapján a vezetőállású főkönyvelő fegyelmi ügyével együtt tárgyalta, mindkét dolgozó terhére az Mt. 112. § 3. pontjába ütköző fegyelmi vétséget megállapította és őket az Mt. 113. § (2) bekezdés d) pontja alapján azonnali hatályú elbocsátással büntette. Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a felperes kifejezetten a vállalati egyeztető bizottsághoz nyújtott be fellebbezést. Ezt a fellebbezést a vállalat igazgatója azzal küldte vissza a felperesnek, hogy a felügyeleti szerv vezetője által hozott fegyelmi határozatot a vállalati egyeztető bizottság nem jogosult felülvizsgálni, és egyben felhívta a felperes figyelmét arra, hogy a fegyelmi határozat ellen a fellebbezését a felügyeleti szervnél nyújtsa be, mert a fegyelmi határozatot csak a miniszter jogosult felülbírálni. A felperes fellebbezését a miniszter helyettese bírálta el, s a fellebbezést elutasította, az elsőfokú fegyelmi határozatot helybenhagyta. A felperes a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt pert indított. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, mert a bíróságnak az Mt. 118. § (3) bekezdése szerint csak az egyeztető bizottság határozata ellen beadott kereset elbírálására van hatásköre. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a vezetőállású dolgozók fegyelmi hatóságának másodfokon hozott fegyelmi határozata ellen keresetnek helye nincs, s ebben a felgyelmi ügyben a bíróság nem járhat el. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a pert megszüntetteA végzés indokolása utalt arra, hogy az Mt. 118. § (3) bekezdése értelmében a dolgozó csak az egyeztető bizottság alacsonyabb munkakörbe helyezést, vagy azonnali hatályú elbocsátást megállapító, illetve jóváhagyó határozata esetén fordulhat keresettel a bírósághoz a határozat hatályon kívül helyezése végett. Adott esetben egyeztető bizottsági eljárás nem volt. Nincs tehát oly határozat, amely ellen a törvény a dolgozónak a keresetindítást lehetővé tenné. Ezek szerint a felperes keresete törvényes feltétel hiányában a bíróság előtt nem érvényesíthető. — A legfőbb ügyész törvényességi óvása alapos. A Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának a Bírósági Határozatok 1956. évfolyam 1. számában 207. szám alatt közzétett állásfoglalása értelmében, ha vezetőállású dolgozó más dolgozóval együtt követ el fegyelmi vétséget és ügyükben egységesen a vezetőállású dolgozó fegyelmi hatósága 346