A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

könnyedén elhárítható s ezzel szemben a közegei által nagyobbrészt előidézett, kisebbrészt pedig eltűrt veszélyes helyzet következményeit akár csak részben is az egész életére feltűnő módon elszerencsétlenedett felperesnek kellene viselnie, s ezért nyilvánvaló, hogy a felperesnek olyan hibájáról,, amely a kármegosztást csak kis részben is indokolná, szó nem lehet. így a felperest a balesetből folyóan teljes kártérítés illeti. (1957- IX. 21. — P. törv. 21.041/1957.) Altalános kár. 94. A törvényességi óvás helytelennek találta a másodfokú bíróság ítéletének azt az állásfoglalását, hogy a felperest fél szeme elvesztése következtében nem érte olyan kár, amely összegszerűen kimutatható nem volna. A legfőbb ügyész nézete szerint a fél szem elvesztése a dolgozót feltétlenül hátrányos helyzetbe hozza sok vonatkozásban az ép testű dolgozókkal szemben. Ennek anyagi következményei is megmutatkoznak. A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvást nem találta alaposnak a következő okokból : A Legfelsőbb Bíróság III. számú polgári elvi döntése jelenleg is hatályban van és az 1954 : II. tv. 51. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróságokra kötelező. A felmerült kérdést tehát ebből az elvi döntésből kiindulva kell elbírálni. Az elvi döntés szerint pedig kártérítést csak vagyoni károsodás megtérítéseként lehet megítélni. Erkölcsi vagy más nem vagyoni természetű hátrány kiegyenlítésére kártérítést megítélni nem lehet. Viszont amennyiben vagyoni károsodás történt, azonban ennek összege — akár csak részben — valamilyen okból pontosan ki nem számítható, olyan összegű általános kártérítésre is kell a károkozásért felelős személyt kötelezni, amely a körülményekhez képest a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmasnak mutatkozik. Az elbírált perbeli felperes — és hozzátartozói — a balesetből származó összes vagyoni károsodásukat részint az SZTK-tól és az alperestől már peren kívül, részint a bírói ítéletek alapján megkapták, illetve megkapják. Ezen túlmenő olyan vagyoni természetű károsodás, amely összegszerűleg pontosan kimutatható nem volna, ebben az esetben nem állapítható meg. Magában véve helytállóan utalt a legfőbb ügyész óvása arra, hogy fiatal, 20 éves ember baleseti testi fogyatkozása folytán súlyos hátrányba kerülhet más, éptestű dolgozókkal szemben. Bár alkotmányt örvényünk ma egyébként mindenki számára lehetővé teszi, hogy képezze magát, szakmát tanuljon, fejlessze képességeit és ezen a réven anyagilag is kedvezőbb helyzetet teremtsen a maga számára, a jelentős baleseti testi fogyat104