A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

A felperes a tangóharmonika értékének megtérítése iránt kártérítési keresettel lépett fel. Igényét a vendéglátóipari zenészek munkafeltételeiről szóló 5759/1951. OMB. határozat 10. pontjára alapított!?, amely szerint a munkahelyen elzárt, a zenész saját tulajdonát képező hangszerében betörés, valamint tűz által keletkezett károkért a munkáltató anyagi felelősséggel tartozik. Az első- és másodfokú ítélet lényegében egybehangzó indokolása szerint az OMB. határozat előbb idézett rendelkezése kiegyensúlyozott, normális életviszonyokra érvényes, az ellenforradalom eseményei viszont erőhatalom jellegével bírnak, amelyek mellett az alperes felelőssége a hangszer megőrzéséért nem állapítható meg. — A Legfelsőbb Bíróság elnökének a törvényesség érdekében benyújtott óvása alapos. Az ellenforradalmi eseményeket a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának állásfoglalása is erőhatalomnak tekinti. Ezen az elvi alapon azonban a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiuma abban a kérdésben is állást foglalt, hogy az ellenforradalmi események folytán megrongált, elveszett vagy megsemmisült vagyontárgyak ellenértékének megtérítésére irányuló kártérítési perekben a döntést nem a vétkes, hanem a vétlen kárfelelősség szabályainak alkalmazásával, az eset összes körülményeinek gondos mérlegelésével, a kölcsönös méltányosság messzemenő alkalmazásával kell meghozni. A másodfokú bíróság csupán azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az alperest a vétkes kártérítés szabályainak alkalmazásával marasztalni nem lehet. Nem gondoskodott azonban arról, hogy az eset összes köridményeinek gondos mérlegeléséhez és a kölcsönös méltányosság messzemenő alkalmazásához szükséges tényállás rendelkezésre álljon. (1957. XII. 27. — P. törv. 23.21511957.) Megjegyzés. Azonos döntés P. törv. 21.133/1958., P. törv. 20.361/1958., P. törv. 21.362/1958. és P. törv. 21.397/1958. alatt. A posta felelőssége ajánlott levélben küldött békekölcsönkötvények elveszése miatt. 91. A kereseti követelés abból ered, hogy a felperes által ajánlott levélben postára adott két darab 200 Ft névértékű és egy darab 50 Ft névértékű negyedik békekölcsönkötvény szállítás közben elveszett. Az előzetes eljárás során az alperes postaigazgatóság a felperes részére 100 forint kártérítést állapított meg. Ennek megfizetésére az alperes a per során is hajlandónak mutatkozott. Az elsőfokú bíróság az alperest a teljes kár megtérítésére kötelezte azért, mert a békekölcsönkötvényeket a címzettnek nem kézbesítette és hollétükről felvilágosítást adni nem tudott. A másodfokú bíróság a kárt az alperes által elismert 100 forinton felüli részében fele-fele arányban megosztotta. Ezt azzal indokolta, hogy helytelenül járt el a felperes, amikor 100