A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1-2. r.: polgári jog, büntető jog (Budapest, 1958)

letek tekintetében, ez a bizonytalanság megmutatkozott már a vételár összege (a 45 000 Ft vételár 52 000 Ft-ra is módosult), de főleg a teljesítés mikéntje tekintetében. A végleges megállapodás hiányára mutat az is, hogy az írásbaí'oglalt szerződéstervezetben a felperes egyoldalú elhatározással maga mellett a Cs. nővéreket is vevőként kívánta szerepeltetni akként, hogy ha az alperes a havi vételárrészletek helyett természetbeni eltartást kívánna, akkor nevezettek fogják a természetbem tartást az alperesnek kiszolgáltatni. Ezt a megoldást az alperes nem fogadta el, tehát éppen a teljesítés mint lényeges feltétel tekintetében hiányosság keletkezett, és a felek közötti megállapodás nem jött létre. Ezt a hiányosságot a felperes utólag az alperes akaratával nem egyező módon egyoldalúan nem pótolhatta. így pedig a felek között érvényes adásvételi szerződés valóban nem jött létre, s ezért a felperes nem követelheti a bekebelezésre alkalmas okirat kiadását. (1955. X. 28. — P. törv. 22.535/1955.) Eredeti állapot helyreállitása hatósági jóváhagyás nélküli ingatlan elidegenítésnél A felperes 2 db G éves ökörért megvette az alperes 1 kat. hold 12 négyszögöl területű mezőgazdasági ingatlanát. Az aznap írásba foglalt adásvételi szerződésben a vételárat a két ökör akkori értékében határozták meg. A tulajdonjognak a telekkönyvbe való bekebelezése nem történt meg, de a felek kölcsönösen teljesítettek. A 13.100/1948. Korm. sz. rendelet hatálybalépése után a felperes kérte alperest, hogy szerezzék meg a hatósági engedélyt, alperes azonban előbb megtagadta az ez iránti kérvény aláírását. Erre csak a perben mutatkozott hajlandónak. Ezután felek kérték is az ingatlanátruházás engedélyezését, de ezt a megyei tanács földbirtokrendezési csoportja megtagadta. Ezt követően az alperes az ingatlant eladta. A felperes keresetében alperest 2 db ökör kiadására, vagy ezek 8000 Ft ellenértékének megfizetésére kérte kötelezni azon az alapon, hogy szerződésük az időközben hatályba lépett jogszabály és az alperes magatartása folytán hatályát vesztette. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 1 db 6 éves jármolásra alkalmas ökör kiadására kötelezte. Álláspontja szerint az egyik ökör még 1946. augusztus 1-ét megelőzően kikerült az alperes birtokából, felperes ennek csak az ellenértékét követelhetné, ennek a követelésnek az érvényesítését azonban a 13.110/1948. Korm. sz. rendelet kizárja. A másodfokú bíróság az egyik ökör kiadására vonatkozó részében a pert megszüntette, a másik ökör ellenértéke fejében pedig 1400 Ft és ennek kamata megfizetésére kötelezte az alperest. Álláspont ja szerint a hatósági engedély hiánya a szer61