A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1-2. r.: polgári jog, büntető jog (Budapest, 1958)

temessék a férje mellé, már nem teljesülhet, de ezzel az intézkedéssel el van zárva annak lehetősége is, hogy az alperes a Kerepesi temetőben saját költségén másik sírhelyet vehessen meg. Kérdéses, hogy a felperes ilyen lehetőségek számbavétele mellett is megkötötte volna-e a szerződést. Kérdéses, hogy egyáltalán hajlandó lett volna-e férje holttestének megbolygatásához és áthelyezéséhez is hozzájárulni. Nincsen szabályozva a szerződésben, hogy az alperes vállalásának végrehajtását a felperes elhalálozása után érdekeinek megóvása végett ki és milyen módon ellenőrzi. A szerződésnek változatlan tartalommal való fenntartása mellett tehát a felperes érdekei, s az őt-a szerződéskötésre késztető, túlnyomórészt érzelmi eredetű szempontok semmiképpen sem látszanak biztosítottaknak. Így az eljárt bíróságok döntését megalapozatlannak kell tekinteni. (1955. VI. 4. — P. törv. 21.302/1955.) Szülők kezesi felelőssége a gyermekük bűncselekményéből eredő kárért' A felperes korábban kártérítés iránt perelt azon az alapon, hogy őt egy kocsmai verekedés alkalmával megszurkálták. A perben a bíróság alpereseket egyetemleges fizetésre kötelezte. A perben a megítélt összegből még kifizetésre nem került rész megfizetésére kérte kötelezni felperes M. J. szüleit, mint alpereseket azon az alapon, hogy a kártérítésre kötelezett fiúkon a megítélt követelés nem hajtható be, mert kereső foglalkozást nöm űz, hanem szülei, az alperesek gazdaságában fejti ki tevékenységét. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a szülők felelőssége a gyermekért csak a tartás vagy a tartás jellegű követelésekért áll fenn, és nem terjed ki a nagykorú gyermek egyéb polgári jogi jogviszonyából származó kötelezettségekre. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság VI. sz. polgári elvi határozata nem értelmezhető olyan kiterjesztően, hogy a szülők, a legénykedő fiúknak kocsmai verekedéséből származó kártérítési kötelezettségéért felelősséggel tartoznak. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a másodfokú bíróság ítélete ellen a törvényesség érdekében óvással élt. A törvényességi óvás alapos. A Legfelsőbb Bíróság VI. sz. polgári elvi határozatának indokolása szerint a polgári jog általános szabályai lehetővé teszik a tartásdíj érvényesítését a kötelezett szülői vagy más rokonai ellen. Ezeknek az általános szabályoknak pedig a jogalap nélküli gazdagodás, a fedezetelvonás alapján az felel meg, hogy a tartásért a tartásra kötelezettel együtt a szülei is egyetemlegesen feleljenek. Ezek szerint a gyermektartásdíj az általános szabály alól nem kivétel, hanem csak egy eset az általános szabály alá eső esetek közül. Ha ugyanis a kötelezett csak a szülei gazdaságában dolgozik 56