A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1-2. r.: polgári jog, büntető jog (Budapest, 1958)

Szívességből átengedett épület birtoka iránti igény A présház használatára nézve a felek közt nem jött létre bérleti viszony. A felperes csak szívességen alapuló használatot engedett az alperesnek, s a viszonynak ezen a természetén az sem változtatott, hogy a szívesség viszonzásaképpen az alperes lemondott a felperessel szemben támasztható lakbérköveteléséről. A felperesnek azt az állítását, hogy ő csak a bármikori visszavonás magától értetődő feltételével engedte meg az alperesnek a lakás céljára nem is alkalmas présház használatát, D. L. vallomásán kívül a helyiség jellege, úgyszintén az is támogatja, hogy az alperes soha nem szerzett a présházra nézve lakásldutaló határozatot, de lakóként sem jelentette be oda magát. A felperes tehát a szívességi használat megszüntetésével jogosan követelheti vissza az alperestől mind a kertkapu, mind a présház lakatjának a kulcsát. Az alperes nem hajlandó kötelezettségét teljesíteni, ezért a keresetnek e részben helyet kellett adni. (1955. XII. 17. — P. törv. 20.066/1955.) Megjegyzés: Hasonló határozatok: kötelmi jog, lakásbérlet c. részben. Államnak felajánlott és elfogadott ingatlannál birtokvédelem A másodfokú bíróság kötelezte az alpereseket, hogy az ingatlanokat bocsássák vissza a felperesek birtokába. Az alperesek — perbeli előadásuk szerint — a kereseti ingatlanokat háztáji gazdaság céljára kapták a tsz-től, amelynek tagjai. Ezt az előadást a felperesek nem tagadják. A felperesek a fellebbezésükben arra alapozva kérték maguknak a birtokot, hogy hosszabb időn át zavartalanul birtokoltak, s az alperesek önhatalommal foglalták el ezeket az ingatlanokat. A Legfelsőbb Bíróság is tényként állapítja meg, hogy a kereseti mezőgazdasági ingatlanok — a felperesek felajánlása következtében — állami tulajdonba mentek át. Ezért a felpereseknek tulajdonjogon alapuló birtoklása megszűnt, a birtoknak részükre való átengedését tehát nem követelhetik. Ekként jogszabályt sért az alpereseket birtokba bocsátásra kötelező másodfokú döntés. (1954. IX. 28. — P. törv. 22.225/1954.) Birtokháborítási perben a birtokláshoz való jog kérdésének vizsgálata. Ideiglenes intézkedés a birtok védelmére A peres felek között vitás az, hogy a telekkönyv szerint közös tulajdonukban álló perbeli ingatlan használatához kinek, milyen jogcíme van. A felperes arra hivatkozott, hogy a kérdéses területet az 1939—40. évben az I. r. alperestől 200 pengőért megvette. Az alperesek viszont azt állították, hogy az 1943. évben, a kérdéses területet 150 pengő kölcsön 40