Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

76 Segédszemélyzet. 58. §. 400. Az önérzetében a főnök részéről sértett üzletvezető szolgálatának elhagyása kényszer alatt történtnek tekintendő. Curia: Felperes üzletvezetői állásából jogtalan kiüldözése okából történt kilépése folytán azt a 2500 írt kötbért vette követelésbe, mely részére az esetre biztosittatott, ha ok nélkül idő előtt elbocsáttatik. Ilyen elbocsátásnak minősitette a Curia a szolgálatadónak azt az eljárását, melylyel a határozott hatáskörrel szerződtetett üzletvezetőt hatáskörében nem csupán korlátozta, hanem abból kimozditotta s helyzetét abban a gyárban, melynek vezetésére és kezelésére szerződésileg hivatva volt, lehetetlenné tette az által, hogy a pénztár kezelését s a műszaki vezetést más-más egyénekre bizta s ez által a forma szerinti eljárás helyett oda törekedett, hogy az önérzetében sértett üzletvezető állását minél előbb elhagyja ; s ennek folytán az üzletvezetőnek a kötbérhez való jogát megállapitotta. (1896 február 25. 1509/1894. sz.) 401. Az elszámolási kötelezettség hanyag teljesítésére vonatkozó szemrehányás nem oly sértés, mely miatt a szolgálatot a segéd azonnal elhagyhatja. Curia: A másodbiróság Ítéletének indokolásában helyesen fejtette ki, hogy az a körülmény, hogy az alperes akkor, a mikor a pénz elszámolásánál 30 írttal többet állitott átadottnak, mint a mennyiről a felperes elszámolni akart és a felperes az ellenkezőt állitotta, azt a kijelentést tette, hogy 30 forintot a felperes eltagad, tekintettel a segédnek főnöke irányában fennálló alárendeltségi viszonyára, a melyet a segéd főnökével szemben tanusitott magatartásánál figyelmen kivül nem hagyhat, nem képezhette elegendő okát annak, hogy a felperes minden közelebbi felh) ha a kereskedősegéd főnöke beleegyezése nélkül akár saját, akár más részére kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik. Az e) és f) pontokban elősorolt esetek bekövetkezése miatt elbocsátott segéd netaláni kárpótlási igénye a szerződés és a fennálló törvények alapján Ítélendő meg. 95. §. A segéd felmondás nélkül azonnal kiléphet: a) ha az iparos, helyettese, vagy az iparos hozzátartozói őt vagy családtagjait tettleg bántalmazzák, ellene vagy ellenök becsületsértést követnek el; b) ha az iparos szerződési kötelességeit nem teljesiti ; c) ha darabszámra dolgozik, és az iparos őt folytonos munkával ellátni nem képes ; d) ha a munka folytatásánál egészsége vagy élete veszélyeztetve van ; e) ha az iparos, helyettese vagy az iparos hozzátartozói őt vagy családja tagjait erkölcstelenségre vagy törvényellenes tettre csábítják. 96. §. Ha ideiglenes szabadsággal elbocsátott katona, hadi tengerész vagy honvéd segédnek áll be s a katonai hatóság által behivatik, a munkaszerződés ereje minden kárpótlás nélkül megszűnik. Ugyanez áll azokra nézve is, kik ujoncz-állítás alkalmával besoroztatván, katonai szolgálatuk megkezdésére behivatnak. Ellenben a tartalékos vagy honvéd a törvényszerű évenkénti gyakorlatra behivatik, ez a munkaszerződést meg nem szünteti, de a gyakorlat idejére munkabér nem jár. 97. §. Az iparos, ki segédét törvényes ok nélkül a felmondás határidejének eltelte előtt elbocsátja, köteles neki kilépése előtt azon bért vagy egyéb illetményt, melyet a felmondási határidő alatt élvezett volna egyszeresen, és ha a segédnek munkabérén kivül ellátása is volt, kétszeresen megadni.