Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)
56 Czégvezetők és kereskedelmi meghatalmazottak. 49. §. kötésekor Kohn Adolf az alperes czég részéről czégvezetői jogosultsággal fel volt ruházva ; minthogy a keresk. törvény 49. §-a értelmében azon ügyletek által, melyeket a czégvezető a czégvezetésnek megfelelően főnöke nevében köt, harmadik személyekkel szemben kötelezve A főnök lesz s jogokat az szerez, és az, hogy az ügylet világosan a főnök nevében köttetett-e, vagy a fenforgó körülményeknél fogva a szerződő felek akarata szerint a főnök nevében kötöttnek tekintendő, e részben különbséget nem tesz s a jelen esetben abból a körülményből, hogy a czégjegyzési iratok tanúsága szerint alperes czég ócskavas-kereskedéssel foglalkozván, használt gépek eladása is üzlete köréhez tartozik, alaposan következtethető, hogy az ügylet az alperes nevében köttetett. (Curia 1899 június 15. 230. sz.) 299. Abból, hogy Sch. M. alperesnőnek nemcsak czégvezetője, hanem férje is volt, hogy a kérdéses áruk, melyeket ez megrendelt, éppen olyan áruk, melyekkel alperesnő üzérkedett és melyek eladására Sch. M. jogositványnyal nem bírt, végre, hogy Sch. M. az idő szerint fizetésképtelen volt, a keresk. törvény 49. §-a értelmében alaposan következtethető, miszerint a fenforgó vételi ügyletek mindkét szerződő fél, tudniillik ugy felperes, mint Sch. M. akarata szerint alperesnő, mint főnök nevében köttettek. (Curia 1887 április 5. 1187. sz.) 300. Meghatalmazott megvesztegetése mellett létrejött ügylet a főnök által sikeresen megtámadható. A főnök és alkalmazottja mint megbizó és megbizott közti viszonynak ugy jogi, mint gazdasági természetéből folyólag kétséget nem szenved, hogy a különben az alkalmazott hatáskörébe tartozó oly ügyletnek, a melynek megkötésénél az alkalmazott a vele szerződő másik fél által megvesztegettetett, érvényessége a főnök által sikerrel megtámadható. Ezen jogelvből kiindulva közömbös, vájjon az ily körülmények közt megkötött ügyletből a megbizó főnökre kár háramolt-e, vagy nem, mivel az a puszta tény, hogy az alkalmazott az ügylet megkötése czéljából megvesztegettetett, a kereskedelmi forgalomban megkivánt kölcsönös bizalomnak oly súlyos megsértése, a mely már magában véve turpís causát állapit meg. (Budapesti tábla 1900 szeptember 20. G. 68. sz.) 301. A főnök felelős a meghatalmazottja által az árunak hamis bevallásának következményeiért vasúti fuvarozás esetében. (Curia 1882 márczius 30. 257. sz.) . 302. Az a körülmény, hogy a kereskedelmi meghatalmazottnak jogköre nem terjedt ki arra, a neki adott meghatalmazás szerint, hogy árukat hitelbe vásárolhasson, nem változtat a főnöknek a keresk. törvény 49. §-ában megállapított felelősségen, azzal szemben, a ki erről a korlátozásról tudomással nem birt. (Curia 1896 szeptember 2. 251. sz.) 303. A főnök felelős a váltók leszámítolására meghatalmazott alkalmazottja által leszámítolt hamis váltókért az illető pénzintézetnek.