Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Czégvezetők és kereskedelmi meghatalmazottak. 44. §. mindazon jogcselekményekre, a melyeket ezek az ügyletek rendszerint szükségessé tesznek, tehát az üzlet folytatásához szükséges boráruk megrendelése és ez áruknak az üzlethelyiségében átvételére is. Curia : A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint az E. L. czégnek birtokosául a czégjegyzékbe bizonyos időn át az alperes volt bejegyezve, ez idő alatt az E. L. czég alatt folytatott vendéglői üzletet üzletvezetői minőségben maga E. L. vezette, ez idő alatt az A) és A) alatti számlákban kitüntetett borárukat maga E. L. a felperesnél, a 4. D) czége alatt folytatott üzlet részére, helyben megrendelte és abban az üzleti helyiségben felperestől kifogástalanul átvette és felperes előtt nem volt ismeretes az, hogy E. L. alperes mint az első pilzeni serfőződe meghatalmazottja szerződött és hogy az alperes és E .L. között a kérdéses üzlet tulajdonára nézve minő viszony állott fenn. A fenti tényállás mellett felperes nem birt tudomással arról, hogy a kérdéses üzletet esetleg E. L. saját számlájára gyakorolta és hogy esetleg E. L. alperes, mint az első pilzeni részvényserfőzde meghatalmazottja szerződött, következésképen az erre vonatkozóan alperes részéről felülvizsgálati kérelmével felhozottak felperessel, mint e részben jóhiszemünek tekintendő harmadik személylyel szemben alkalmazást nem nyerhetnek ; továbbá a fenti tényállás mellett az E. L. czég alatt folytatott üzletnek tulajdonául addig, mig ama czégnek birtokosául az alperes volt a czégjegyzékbe bevezetve, a keresk. törvény 10., 12. és 19. §-ai szerint felperessel, mint netáni tényleges viszonyról tudomással nem biró harmadik személyekkel szemben jogilag az alperes tekintendő és ugyanaddig az ideig ugyan csak felperessel szemben maga E. L., ki a tényállás szerint a kérdéses egész üzletet akkor vezette, nem a keresk. törvény 47. §-ához szabályozott alkalmazottnak, hanem a keresk. törv. 43. §-ához képest jogilag az alperes kereskedelmi meghatalmazottjának tekintendő, kinek az utóbbi törvényszakasz szerint jogköre kiterjed mindazon ügyletekre, a melyek az illető üzlet folytatásával járnak és mindazon jogcselekményekre, a melyeket ezek az ügyletek rendszerint szükségessé tesznek, tehát a jelen esetben helyi ügynök utján az üzlet folytatásához szükséges boráruk megrendelése és ez áruknak az üzlethelyiségben átvételére is. Minthogy pedig a kereskedelmi törvény 49. §-a szerint azon ügyletek által, melyeket a kereskedelmi meghatalmazott a meghatalmazásnak megfelelőleg főnöke nevében köt, harmadik. személyek irányában kötelezve a főnök lesz, és jogokat is ez szerez, és igy a jelen esetben jogilag alperes tekintendő annak, ki az A) és A) alatti számlában kitüntetett árukat felperestől megrendelte és kifogástalanul átvette, vagyis azokra az árukra nézve vevőként jogilag az alperes jelentkezik. 1899 márczius 15. 641. sz. Azonos 788/894., 1340/890. sz.) 209. A fióküzlet vezetőjének jogköre is rendszerint kiterjed áruknak megrendelésére és átvételére. (Curia 1894 november 16. 902. szám. Azonos 788/894., 1340/1890. sz.) 210. A kereskedőnek kötelessége üzlete telepén távolléte esetén oly kereskedelmi megbízottról helyettesként gondoskodni, ki az üzletének körébe eső teendőket rendesen végezze. A helyettes a főnök kereskedelmi