Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Kereskedelmi könyvek. 25 — 30. §. 132. Bejegyzett kereskedő nem élhet azzal a kifogással, hogy rendes kereskedői könyveket nem vezetett; s igy könyvei felmutatásának hiányában a könyvekkel bizonyítani kivánt körülmény bizonyítottnak veendő. (Curia 1896 június 25. 475.. sz.) 133. Az üzleti dolgokban utazó nagykereskedőknél sem nem szokásos, sem nem szükséges útiköltségeiket vasúti jegy, bérkocsi, szállodai szoba ára és élelmezés szerint részletesen elkönyvelni, s a mennyiben azok túlságosaknak nem tekinthetők, a becslő-eskü az összegek megállapítására elegendő. (Curia 1904 október 27. 1285/1903. sz.) 134. A strazzának czimzett első feljegyzési könyv a kereskedelmi törvény 25. §-a rendelkezése ellenére átfűzve nem lévén, hitelességgel már ez okból sem bir, de a perben különösen a szakértők véleménye és az észrevételezési tárgyaláshoz 2. és 3. NB. alatt csatolt kivonatok alapján kiderittetett, hogy abban szabálytalanságok fordultak elő, egyes tételek a lapok alján, a vonal alatt más tintával találtatnak bejegyezve és különösen az a két tétel is, mely az állított kölcsönnek alkatrészét képezi, a vonatkozó lapoknak legvégén, utolsó tétel gyanánt a vonal alatt más tintával van beirva; mert másrészről a főkönyv a segédkönyv alapján készülvén, ha a segélykönyv aggályos, maga a főkönyv is hitelességében szenved. (Curia 1890 január 14. 1255/1889. sz.) 26. §. Minden kereskedő köteles üzlete megkezdésekor leltárt készíteni, tehát ingatlan vagyonát, követeléseit és tartozásait, készpénze mennyiségét és egyéb javait pontosan összeírni és az egyes javak értékét kitüntetni, egyúttal a követelő és tartozó állapotnak egymáshozi viszonyát kimutató mérleget szerkeszteni. E leltár és mérleg azontúl minden évben elkészítendő. Ha a kereskedő oly árutárral bir, melynek leltározása az üzlet természeténél fogva minden évben nem eszközölhető : elég, ha az árutár minden második évben leltároztatok. 135. A keresk. törvény 26. §-a értelmében a mérleg minden évben készítendő és e szakasz második pontja csakis a leltárra, nem pedig a mérlegre nézve engedi meg, hogy az minden második évben készíttethessék. (Curia 1882 január 31. 25286/881. btő. sz.) 27. §. A leltár és mérleg a kereskedő által aláirandók. Közkereseti és betéti társaságoknál az érintett okmányokat minden személyesen felelős társtag aláírni tartozik. A kereskedőnek szabadságában áll a leltárt és mérleget egy e végre rendelt könyvbe iktatni vagy minden alkalommal külön összeállítani. Az utóbbi esetben az okmányok időrendben összegyűjtve elteendők. 28. §. A leltár és mérleg összeállításánál a javak és követelések azon érték szerint veendők számításba, melylyel azok a felvétel idejekor bírnak. A kétes követelések valószínű értékükben veendők fel, a behajthatatlanok pedig lejegyzendők. 29. §. Minden kereskedő köteles a kapott üzleti leveleket megőrizni, az általa küldöttek másait pedig — másolat- vagy lenyomatban — egy másolati könyvbe időrendben bevezetve megtartani. 30. §. A kereskedők kötelesek kereskedelmi könyveiket, az azokban történt utolsó bejegyzés keltétől számítva, legalább tiz éven át megőrizni. Ugyanez áll a kereskedelmi levelek, a. leltárak és mérlegek tekintetében is.