Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Kereskedelmi czégek. 24. 23 jellegű és elterjedt elnevezés, hogy az az áruk eredetére nézve a vevő közönségnek tévedésbe ejtésére nem lévén alkalmas, ennélfogva felperes üzletkörét meg nem engedett módon befolyásolni nem is képes. (1899 november 22-én 846/899. sz.) 120. A kinek czége bejegyezve nincsen, a keresk. törvény 24. §-a alapján czégbitorlás miatt fel nem léphet. (Curia 753/1878.) 121. A ezégbitorlástól való eltiltás hirlapi közzététele csak rosszhiszeműség esetén rendelendő el. (Curia 1900 május 2. 282. sz. Azonos 765/1889. sz.) 122. Czégbitorlás esete akkor forog fenn, ha valaki valamely már bejegyzett czéget jogos tulajdonosának beleegyezése nélkül használ, még pedig akként, hogy az általa használt czég a korábban már létező czéggel teljesen egyező vagy az utóbbitól csak csekély, a különbséget elrejtő s félrevezetésre alkalmas mérvben tér el. A czégbitorlás megállapítására szükséges tehát, hogy a jogosulatlan használat a czég tartalmának egészére is, nemcsak egyes szavaira, vagy csak a jelzők hasonlóságára vonatkozzék. Minthogy pedig felp. >>Lengauer testvérek I-ső délmagyarországi cognacfőzde« czéget használja, alp. pedig »Neukam Bálint fiai első és legrégibb cognacfőzde, a cognacgyártás alapitói Magyarországban« czéget; minthogy a két czég jelzői (toldatai) is annyira különböznek egymástól, hogy különbözésük szembetűnő ; minthogy magának a toldatnak egyező volta sem állapitaná meg a czégbitorlást, mivel a czég toldata törvényesen bejegyzésre alkalmas s általában megengedhető volt-e vagy sem ? czégbitorlási kereset tárgyát nem képezheti : felperest keresetének alperes czég toldatára vonatkozó részével is elutasitani kellett. (Curia 1892 május 18. 1328.) 123. Az áruminták átadása és elküldése az üzlet folytatásához tartozik s a» D. és N.« czég az árumintákon létező boritékok nyomtatott szövege szerint nem az áruk megjelölésére, vagyis nem védjegy gyanánt szolgál, hanem az áruminták eredetének megjelölése végett használtatik. így tehát, tekintettel arra, hogy a kereskedelmi törvény 10. §-a értelmében a czég azon név, mely alatt a kereskedő üzletét folytatja s melyet aláírásul használ, a) alatt csatolt boritéklapoknak az üzleti felek részére átadása és elküldése által a czég használtatott s ennélfogva a fentebb felsorolt tények a czég jogosulatlan használatát, vagyis a czég bitorlását magukban foglalják. (Curia 1904 október 14. 1575. sz. Azonos 5192/884. sz.) 124. Czégbitorlás esete forog fenn, ha az előbb fennállott és feloszlott közkereseti társaság czégét az egyik tag az általa folytatott üzlet czégében toldatként használja. Kir. törvényszék: Az Sz. és K. czég alatt fennállott közkereseti társaság feloszolván, ahhoz, hogy alperes azontúl Sz. K. czégét ilyen toldással »ezelőtt Sz. és K.« használhassa, a kereskedelmi törvény 12. és 15. §-ainak rendelkezéseire való tekintettel felperesnek, mint a feloszlott közkereseti társaság másik tagjának kifejezett beleegyezése volt szükséges.