Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Általános határozatok. 151. §. 171 vényaláiró már nem volt és igy alperes részvénytársaság és a felperes között semmiféle jogviszony nem keletkezett; s tekintve, hogy az a kérdés: jogosan mondotta-e ki az alapitók bizottsága a felperestől aláirt részvényeket kisorsoltaknak ? miután ez a kimondás nem képezi az alperes részvénytársaság tényét, az egyedül a részvénytársaság ellen folyamatba tett jelen perben el nem birálható; a másodbiróság ítélete ezen és részben a benne felhozott egyéb indokoknál fogva is hagyatott helyben.(1895 szeptember 10-én 1101. sz. a.) 689. A vasút kiépítéséhez az 1880 : XXXI. és 1888 : IV. t.-czikk értelmében vállalt hozzájárulási kötelezettség megfelelő névértékű részvények átvétele ellenében nem bir a K. T. által szabályozott részvényaláirás jogi természetével, s igy erre a K. T. 150. és következő szakaszai nem alkalmazandók. ítélőtábla: Az elsőbiróság Ítéletét azzal a részleges változtatással, hogy az elsőbiróság által megítélt tőke után nem 6, hanem csak 5°/0 kamatot itél meg, helybenhagyja a benne foglalt egyéb indokok alapján és azért: mert az a kötelezettség, a melyet az alperes község az 1880 : XXXI. és 1888 : IV. t.-czikkek értelmében a vasút kiépítéséhez való hozzájárulásra nézve, megfelelő névértékű részvényeknek átvétele ellenében, vállalt, a kereskedelmi törvény által szabályozott részvényaláirás természetével egyáltalán nem bir, hanem a magánjogi szerződésekre vonatkozó általános jogszabályok szerint bírálandó el, a miből aztán önként folyik, hogy alperesnek a kereskedelmi törvénynek a részvényaláirásra nézve rendelkező 150. és következő szakaszára alapított kifogása nem vehető figyelembe, de másrészről következik az is, hogy a felperesi részvénytársaság alapszabályainak a részvénytőke befizetésére vonatkozó határozata nem alkalmazható alperes községgel szemben, hanem e tekintetben is a hozzájárulási nyilatkozat tartalma az irányadó, mely szerint a hozzájárulási összeg az ennek fedezésére felveendő kölcsönből volt fizetendő és igy, tekintettel arra, hogy a hozzájárulási nyilatkozatban lejárati határidő megállapítva nincsen, alperes csak a kereset beadásától lett volna a törvényes 5°/0 késedelmi kamatban marasztalható, mivel azonban másrészről alperes az 1896. évi január hó 1. napjától igényelt kamat ellen külön kifogást nem tett, követelése 1896. évi január hó 1-ső napjától kezdve esedékesnek volt tekintendő s felperes részére a törvényes 5°/0 kamat ettől a határnaptól megítélendő volt, stb. Curia: Indokaiból helybenhagyta. (1900. évi november 20-án, 921/1900. sz. a. Azonos 505/1899.,, 411/1900. sz. a.) 690. A vasút által kibocsátandó törzsrészvények aláirására vonatkozó előszerződés joghatályos kötelezettséget szül arra nézve, hogy a kibocsátott részvények átadása ellenében a jegyzett összeg kifizetendő. ítélőtábla: Habár a részvénytársaság alaptőkéjének biztosítása a K. T. 150. §-ának első bekezdése szerint részvényaláirással történik, mindamellett nem vehető figyelembe az alperesnek az a kifogása, hogy a részvényaláirás iránt előzetesen vállalt olyan tartalmú nyilatkozat, mint a milyet az A •/. alatt idecsatolt aláírási ív foglal magában,