Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Általános határozatok. 151. §. 109 befizetendő, s hogy az e szabálylyal ellenkező részvényaláirás semmis, nem zárja ki azt, hogy abban az esetben, ha a fizetés az aláírással egyidejűleg nem teljesíttetett, ez a hiány utólag pótoltassék és az emiitett 10 százaléknak később tényleg teljesített befizetése esetében a részvényaláirásnak semmisnek nem tekinthető, és e részben nincs különbség akkor sem, ha a befizetést nem maga a részvényaláiró, hanem helyette és érdekében az ő beleegyezésével avagy jóváhagyásával más valaki teljesítette. (Curia 1901 szeptember 4-én 284/1901. sz. a. Azonos 783/1900., 5935/1887. sz. a.) 687. A K. T. 151. §-a értelmében a részvényaláirás semmis lévén, ha az aláírással egyidejűleg a részvénytőke 10°/0 le nem fizettetik, az e részbeni hiány ugyan később pótolható s a maga vagy megbízásából más által teljesített fizetés az aláírást érvényre emeli, és pedig akkor is, ha utólagosan és pedig akár kifejezetten, akár concludens tényekben nyilvánul az aláírónak jóváhagyása, — de ennek hiányában a más által tett fizetés esetében is semmis az aláírás. Curia: A K. T. 151. §-ának az a rendelkezése, hogy a részvény aláirásnál, a mennyiben a tervezetben magasabb befizetés ki nem köttetett, minden aláirt részvényre névértékének 10°/0-a készpénzben befizetendő s hogy ez a szabálylyal ellenkező részvényaláirás semmis, nem zárja ugyan ki azt, hogy abban az esetben, ha a fizetés az aláirással egyidejűleg nem teljesittetett, ez a hiány utólag pótoltassék, az emiitett 10°/0-nak később tényleg teljesitett befizetése esetében tehát a részvényaláirás semmisnek nem tekinthető. Nem tesz erre nézve különbséget az sem, ha a befizetést nem maga a részvényaláiró vagy meghatalmazottja, hanem helyette és érdekében beleegyezésével vagy utólagos, és pedig akár kifejezett, akár concludens tényekben nyilvánuló jóváhagyásával más teljesitette, mert az akként teljesitett fizetés joghatálya az aláiró által közvetlenül teljesitett befizetés hatályával egyenlő. De mindezeknek figyelembe vétele mellett is, és habár a fenforgó esetben a felek között nem vitás az, hogy a magyar gazdasági bankbizomány-részvénytársaság, melynek részvényeiből alperes 10 darabot jegyzett, megalakult és azon az alapon, hogy az illetékes törvényszék előtt az egyes részvények után 30°/0-nak befizetését a belvárosi takarékpénztárnak, melynél a befizetett összeg állítólag elhelyeztetett, könyvkivonatával kimutatta, a czégjegyzékbe bejegyeztetett, mégis helyt kellett adni alperes ama kifogásának, hogy az általa eszközölt részvényaláirás a K. T. 151. §-a értelmében semmis, mert felperes nem is állitotta, hogy az alperes által aláirt részvényekre akár az aláiráskor, akár később alperes maga vagy az ő beleegyezésével, avagy utólagos jóváhagyásával más valaki bármily összegű befizetést teljesitett, sőt az alperes által a viszonválaszban előadott azt a tényt, hogy a társaság alapitója Cs. Lajos ellen megtartott bűnügyi végtárgyaláson az derült ki, hogy a belvárosi takarékpénztárnál, melynek könyvkivonata alapján a 30°/0 befizetettnek vétetett, a társaság czégének bejegyzésekor a részvénytőkére tényleg még egy krajczár sem volt befizetve és hogy a szóban forgó 30°/0-ot később a nevezett takarékpénztár igazgatója saját