Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Kereskedelmi czégjegyzékek. 7 — 9. 7 zékek vezetése tárgyában kibocsátott rendeletben nem gyökeredzik, ilyen a felek közti szerződési viszonyon alapuló korlátozás a czégjegyzékben ki nem tüntethető. Mert a czégjegyzék rendeltetésénél fogva abba csak a nyilvánosságra tartozó adatok veendők fel, ezek közé azonban a szerződő feleknek a szerződésben csupán egymás irányában foglalt kikötéseik nem sorolhatók. (Budapesti tábla 1893 június 3. 2101. sz.) 8. §. A kereskedelmi czégjegyzékekbe történt bejegyzések, a mennyiben jelen törvény egyes esetekre nézve ellenkezőt nem rendel, egész kiterjedésükben egy e végre a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium által kiadandó >>Központi Értesitő«-ben, a Horvát-Szlavonországban történt bejegyzések pedig az ottani hivatalos lapban haladéktalanul közzéteendők. E mellett a közzététel a törvényszék által, az érdekeltek kívánságára és költségére, az általuk kijelölendő más hirlapok utján is eszközölhető. 9. §. Harmadik személyek irányában a kereskedelmi czégjegyzékekbe történt bejegyzések a »Központi Ertesitő«-ben, Horvát-Szlavonországban pedig a hivatalos lapban megjelent közzététel napjától birnak foganattal. Á megtörtént közzététel nemtudásával senki sem mentheti magát. 28. A keresk. törvény 9. §-a csakis a bejegyzésnek harmadik személyek iránti hatályáról intézkedik, az itt fehforgó kérdést azonban, t. i. hogy minő hatálya van a bejegyzésnek a bejelentő félre, illetve azon félre, kinek nyilatkozata alapján a bejegyzésnek törvény szerint történnie kellett, az idézett törvényszakasz nem érinti; erre nézve pedig oly nyilatkozat alapján, a melyet nem tett, reá kötelezettség nem hárítható. (Curia 1887 április 27. 322. sz.) 29. Az eredetileg érvénytelen bejegyzés, ha az érdekelteknek nyilt vagy hallgatag hozzájárulásával később meg nem erősíttetik, érvényessé huzamosb idő lefolyása által sem válik. (Curia 1887 április 27. 322. sz.) 30. A ezégjegyzékbe a bejelentésre jogosítottak által törvényes alakban tett nyilatkozatok alapján tények lévén bejegyzendők, a bejegyzés és annak közzététele a jogosított nyilatkozatának és a ténynek létezését nem helyettesíti. (Curia 1887 április 27. 322. sz.) 31. Ha a czégjegyzékben a bemutatott jegyzőkönyv tartalmától eltérőleg tévesen az arra jogosított czégtag helyett a másik ezégtag tüntettetett ki czégjegyzésre jogosultnak, akkor a czéget a tévesen czégjegyzőnek kitüntetett czégtag aláírása csak ugy kötelezi, ha a kötelezettség még a bejegyzés előtt keletkezett. (Curia 1899 november 21. 837. sz.) 32. A kereskedői czég egyik főrendeltetése az lévén, hogy azoknak, kik valamely bejegyzett czéggel összeköttetésbe lépnek — alkalom nyujtassék arra, hogy a czégjegyzékből és a bejegyzés alapjául szolgált iratokból teljesen megbizható módon tájékozást szerezhessenek az iránt, hogy a czégnek, melylyel összeköttetésbe lépni szándékoznak, ki a tulajdonosa : valamely bejegyzett czég czégjegyzékben olyanul bevezetett tulaj-