Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Általános határozatok. 150—151. 167 E szerint, ha alperes az elővételi jogot a fenforgó körülmények közt kötelességszerűen eladja, felperes javára 5 darab részvény után körülbelül 2000 korona, a szakértők véleménye szerint csak csekély öszszeggel kevesebb nyereség mutatkozott volna, mely, ha felperes javára elkönyveltetik, felperesre a keresetbe vett 1527 korona 62 fillérre leszállított követelésnél mindenesetre több jut. A felhozott okokból mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával stb. (1904 április 14-én 903/1903. és 905/1903. sz. a.) 679. A zálogban tartó hitelező a nála elzálogosított részvények alapján az uj kibocsátású részvényekre biztosított elővételi jogot köteles ugyan gyakorolni, a részben azonban a zálogbaadó adós utasításait kikérni és követni köteles, hogy mily módon kívánja azt gyakorolni. (Curia 1904 április 14-én 905/1903. sz. a.) 151. §. Az aláirás személyesen vagy meghatalmazott által eszközlendő. Az aláírásnál, a mennyiben a tervezetben magasabb befizetés ki nem köttetett, minden aláirt részvényre névértékének 10%-ja készpénzben s a tervezetben megállapított értékben (valuta) befizetendő. Ennél vagy a kikötöttnél magasabb befizetésre az aláírók, illetőleg jogutódaik az alakuló közgyűlés megtartása előtt nem kötelezhetők. Az e szakaszban megállapított szabályokkal ellenkező részvényaláirás semmisnek tekintetik. 680. A részvényaláirás érvényessége nincs attól feltételezve, hogy a tervezet az aláírási ívbe felvétessék. Részvényjegyzésnél az alaptőke felemelése esetében nem szükséges a 10°/0 lefizetése. Törvényszék: Alperesnek az a kifogása, hogy az I) alatti aláírási iv reá nézve nem kötelező, figyelembe nem vehető; mert ha ezen aláírási ivben ugy, miként azt az 1875 : XXXVII. t.-.cz. 150. §-a előírja, a társasági tervezet felvéve nem is lett s azt az alapítók alá nem is irták, az I) alatti aláírási iv mint ilyen az alperesnek a részvény aláirásból folyó befizetési kötelezettségét mégis megállapítja ; mert ha a hivatkozott törvényszakasz az alapitóktól meg is követeli, hogy az aláírási iv miképen töltendő ki, ez tisztán az alapítók számára előirt alakszerű kötelesség; de ebből egyáltalán nem következik, hogy annak elmulasztása a részvényt aláirtaknak befizetési kötelezettségét akár érvénytelenné tenné, vagy akár csak bármi tekintetben is befolyásolná. ítélőtábla: Az alperesnek az a kifogása, hogy az I) alatti a K. T. 150. §-ában felsorolt kellékekkel nem bir, ezúttal azért nem alapos, mert az I) alatti nem az eredeti alaptőke, hanem a felemelt alaptőke biztosítása végett bocsáttatott ki; ez alá a jogi szempont alá esik az alperesnek többi, a társaság alapításakor szem előtt tartandó eljárás hiányára alapított, tehát az a kifogása is, hogy az alakuló közgyűlés a K. T. 154. §-a értelmében egybe nem hivatott, mert a társaság már meg lévén alakulva, csak az uj részvények alapján gyakorolható jogok megállapítása végett kellett közgyűlést egybe hivni, ez pedig fmegtörtént . . . (Curia: a másodbiróság ítéletét indokai alapján helybenhagyja. 1904. május 26-án 1153/1903. v. sz. a.)