Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Általános határozatok. 150. §. 165 részvénytársasággal szemben való viszonyát szabályozza, a mint erre nézve a K. T. 150. §-a a részvénytársasággal szemben ama előnyök iránt a jogi következményt meg is állapítja ; következésképen a K. T. 150. §-a nem tartalmaz általános tilalmat az iránt, hogy az alapitók nem a részvénytársasággal szemben, hanem ezen kivül álló jogalanyokkal szemben valamely részvénytársaság alapitása körül olyan előnyöket is hatályosan kiköthessenek és érvényesíthessenek, a melyek az alapítási tervezetben felvéve nem voltak. (1900 deczember 5-én I. Gr. 309. sz. a.) 677. A zálogtartó a zálogba kapott részvények alapján a részvényeseknek uj részvénykibocsátásnál biztosított elővételi jogát a maga nevében és a maga javára nem gyakorolhatja. Curia: Felperes keresetében azt adja elő, hogy az általa szám szerint megjelölt és egyenkint 100 frt névértékről szóló az a 3 darab takarékpénztári részvény, melynek 6 darab uj, egyenkint 100 koronáról szóló részvénynyel való kicserélését az 1894. évi április 24-én tartott rendkivüli közgyűlés határozata alapján alperes takarékpénztárnál kérte s a mely 3 darab részvény alapján elővételi jogát bejelentette s az emez elővételi jog alapján neki járó 3 darab, egyenkint 100 darab korona névértékű részvény 423 frt kibocsátási árát ki is fizette, Sz. L. nevére van kiállítva és tekintettel arra, hogy az alperes takarékpénztár által e czélból kitűzött záros határidőben sem Sz. L., sem ennek örökösei elővételi jogok gyakorlását alperes takarékpénztárnál be nem jelentették, kérte, hogy az általa gyakorolt elővételi jog alapján őt megillető 3 darab, egyenkint 100 korona névértékű részvény kiszolgáltatására alperes takarékpénztár köteleztessék. Felperesnek emez előadása szerint a takarékpénztári részvények Sz. L. nevére lévén kiállitva, azok alapján felperes alperes ellen a kereseti 3 darab részvény kiadatását csak akkor igényelhetné, ha azok felperesre jogérvényesen átruháztattak volna. Minthogy azonban ennek az átruházásnak kérdése a felperes és Sz. L. közti jogviszony megoldását feltételezi, ez pedig a jelen perben, tekintettel arra, hogy felperes a perbe hivottat, illetve ennek örököseit a részvények kiszolgáltatásának tűrésére köteleztetni nem kérte, meg nem történhetik: ennélfogva felperes kereseti igénye ezúttal alaposnak el nem ismerhető. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy felperes a kiadatni kért 3 darab részvényre nézve elővételi jogát bejelentette és a 3 darab egyenkint 423 frt árat alperes takarékpénztárnál le is fizette; nem változtat pedig azért, mert a három darab régi részvény felperes előadása szerint Sz. L. nevére van kiállitva s a csererészvények alperes állítása és felperes beismerése szerint szintén Sz. L. nevére vannak kiállitva s e szerint ezeknek a részvényeknek szövege inkább arra a feltevésre nyújt alapot, hogy az elővételi jogot a felperes nem saját, hanem Sz. L. nevében gyakorolta. A kifejtetteknél fogva tehát felperest mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatása mellett keresetével elutasítani kellett. (1900 augusztus 29-én 329/1900. sz. a.)