Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

Általános határozatok. 147 —148. §. 161 inditványozásszerü ténykedéseinek közgyűlésein és ülésein adott kifejezést: e közgyűléseken és üléseken az alperes hitelbank igazgatóságának egy vagy több tagja által is résztvenni nemcsak jogositva, de egyenesen kötelezve is volt, még pedig a végből, hogy az azokon keletkezendő határozatok törvényszerűségét ellenőrizze, tehát hogy ezen egyleti szervek szabályellenes működésének elejét vegye, útját állja : ebből az is világos, hogy a Creditverein s comitéja nagyon is függő állapotban volt az alperes banktól, úgyannyira, hogy határozatai nála nélkül foganatba se mehettek, s önálló se volt: mert minden olyan ügyben is, mely az egyletre, illetve tagjaira vonatkozott, nem a Creditverein, hanem az alperes hitelbank s önnevében járt el a hatóságok előtt s harmadik személyekkel, sőt esetleg az egyleti tagokkal szemben is. Mindezek alapján, az alsóbirói Ítéletek megváltoztatásával, melyek egyedül abból a téves szempontból indultak ki s rendelkeznek, hogy a »B. a. hitelegylet« az alperes banktól teljesen független és önálló jogi személy volt és igy a részére tett kézi zálog kezelése körüli eljárásért is, ha ez kárral járt, egyedül az lenne felelőségre vonható felperes által, nem pedig az alperes hitelbank', a rendelkező rész szerint határozni kellett. (1904. évi márczius hó 24-én 1124/1903. sz. a.) 148. §. A részvények névértékét a társaság fennállása alatt felemelni nem lehet. Az ily felemelés semmisnek tekintendő. Ugyanez áll az ideiglenes részvényekre és részvényutalványokra is. 672. Ha a részvények névértékének felemelése az alaptőkének aránylagos felemelésével együttesen határoztatik el, az ezt czélzó közgyűlési határozat nem ütközik a K. T. 148. §-ának tiltó rendelkezésébe. Habár a törvényből folyó jogok minden egyes részvényest közvetlenül a társasággal szemben illetvén meg, azokról a közgyűlés többsége a meghatározott eseteken kivül jogérvényesen nem rendelkezhet, a többség ama határozata, mely szerint a közgyűlés felhatalmaztatott, hogy két vagy több eredeti részvények összevonása által magasabb névértékű uj részvényeket képezhessen s magasabb névértékű uj részvényeket kibocsáthasson, az egyes részvényeseknek sarkalatos jogait nem érinti, miután ez intézkedés szükségképen nem vonja maga után azt, hogy a csupán eredeti részvénynyel biró részvényesek jövőre az alapszabályok szerint felosztás alá kerülő tiszta haszonban csak ugy fognak részesülni, ha még egy másik, esetleg több részvényt hozzá szereznek, nem pedig azért, mert a kérdéses többségi határozat csak elvileg mondja ki a részvények összevonását, a nélkül hogy a mivelet mikénti kivitelének részletei iránt intézkednék; s tekintve, hogy az elvileg elhatározott részvényösszevonás a csupán egy eredeti részvény birtokában levő részvényesek fent hangsúlyozott alapjogának sérelme nélkül is foganatosítható s a részletek iránt határozni az összevonás mivelésére felhatalmazott közgyűlés feladatát képezendi; tekintve továbbá, hogy arra az esetre, ha a most emiitett közgyűlés a részletes kivitel tekintetében a felperesekre nézve sérelmes határozatokat hozna, jogukban álland. ezeket a K. T. 174. § c) pontja értelmében annak idején megtámadni, az ügy jelen állásában nem bir alappal felperesnek ama panasza, hogy az Grecsák : Magyar Döntvénytár. IX. 11