Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

A társaság feloszlása és az egyes tagok kilépése. 105 —107. §. 135 105. §. Ha valamelyik társasági tag kilép vagy kizáratik, viszonya a társasághoz a kilépéskor, illetőleg a kizárás iránt inditott kereset kézbesítésekor létező vagyoni állás alapján hozandó tisztába. A kilépett vagy kizárt társasági tag a későbbi ügyletekben, jogokban és kötelezettségekben csak annyiban részesül, a mennyiben azok a korábban történtek közvetlen folyományát képezik. A kilépett vagy kizárt tag a folyamatban levő ügyleteknek azon elintézési módjában tartozik megnyugodni, melyet a társaságban maradó tagok legelőnyösebbnek tartanak. A mennyiben a végkiegyenlités azonnal meg nem történhetik, a kilépett vagy kizárt tag minden üzleti év végéver az időközben befejezett ügyletek elszámolását s az ez alapon őt illető összeg kifizetését követelheti ; a még folyamatban levő ügyletek állásáról pedig minden üzleti év végével kimutatást kívánhat. 106. §. A kilépett vagy kizárt társasági tag köteles a társasági vagyonból járó illetményének készpénzben kielégítését elfogadni és nem áll jogában a társasági követelések, áruk vagy egyéb javakból aránylagos részt követelni. 107. §. Ha valamelyik társasági tag magánhitelezője, a 101. §-ban megállapított joggal élve, a társaság feloszlását követeli, a többi tagoknak szabadságukban áll egyhangú határozattal a feloszlás helyett a végkiegyenlitést választani és az adós illetményét az előbbeni szakaszok határozataihoz képest kiszolgáltatni. Az adós ily esetben a társaságból kilépettnek tekintetik. 604. A társaság feloszlása esetében a kereskedelmi törvény 105. §-a nem alkalmazható. (Curia 1901 január 9. 886/1900.) 605. A társaságból kilépett tag a kereskedelmi törvény 83. §-ában részére biztosított ellenőrzési jogot akkor sem gyakorolhatja, ha illetőségét még ki nem kapta. (Curia 1894 január 9. 906/893.) 606. A társaságból kilépő tagnak viszonya a társasághoz a kereskedelmi törvény 105. §-a értelmében nem a mérlegszerüleg kimutatott, hanem a kilépéskor tényleg létező vagyoni állás alapján hozandó tisztába: ebből kiindulva, felperes jogszerűen vitathatja azt, hogy a D) alatti mérlegben kimutatott vagyon nem felelt meg a kilépéskor tényleg létezett vagyoni állapotnak. A C) alatti szerződésben a felperes vagyonilletősége gyanánt megállapitctt összeg felperesre azért nem kötelező, mert a D) alatti mérleg egyes tételeiben oly vagyontárgyak is tartozások gyanánt vannak kitüntetve, á melyek felosztás alá kerülhető vagyonértékek és e szerint felperesnek jogában állott a D) a. kimutatott vagyonmérleg ama tételeinek helytelenségét bizonyítva előzetesen is annak birói megállapítását kérelmezni, hogy a C) alatti szerződés e részben hatálytalan. (Curia |1902 deczember 3. 1564/1901. sz.) 607. Az a körülmény, hogy a társaságból jogellenesen^ kizárt tag az üzlethez csakis saját tevékenységével járult s más befektetést nem tett, nem zárja ki azt, hogy a még hátralevő szerződési időre a kikötött részesedési jutalékot követelhesse. Kit. törvényszék: Tény, hogy felperesnek fix fizetése nem volt, hanem a tiszta üzleti haszonból illette őt bizonyos meghatározott rész. Ily körülmények között, ha elfogadtatik is felperes álláspontja, t. i. hogy ő társ volt az áruraktári üzletben s ezen társasági viszonyból ki-