Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

132 Közkereseti társaság. társtagok csak közös megegyezés alapján járhatnak el s egyenlő joggal bírnak és ennélfogva egy részök valamelyik társuk kizárását ennek akarata ellenére érvényesen el nem határozhatja, hanem az illető tag kizárását a keresk. törvény 100. és 103. §-aira tekintettel csak biróság előtti keresettel kérheti. (Curia 1892 november 2. 1410. sz.) 596. A versenytilalom megszegése : ok a társasági tag kizárására. (Curia 1470/894. sz.) 597. A közkereseti társaság valamely tagjának kizárása csak oly esetben foglalhat helyet, a midőn a társaság a kizárandó tagon kivül még legalább kéf más tagból áll. ítélőtábla : A keresk. törvény 103. §-ának szövegezéséből kitünőleg, de a dolog természetéből folyólag is a kizárás csak oly esetben nyerhet alkalmazást, midőn a közkereseti társaság a kizárandó tagon kivül még legalább két más tagból áll, a kik azt egyértően indítványozzák s midőn a társaság az egyik tag kizárása után is mint ilyen fennállhat. Nem alkalmazható azonban azon esetben, ha a társaság csupán két tagból áll, mert ezek bármelyikének kiválása által a társaság is megszűnik s mert a keresk. törvény 103. §. mint a 100. §. alól kivételt megállapitó intézkedés szorosan lévén magyarázandó arra az esetre a midőn a társaság csak két tagból áll, analógia utján sem terjeszthető ki. Minthogy felek előadásából megállapitott tényállás szerint a T. és L. közkereseti társaság csupán a peres1 felekből, tehát két tagból áll, kiknek mindegyike a másiknak a társaságból kizárását s másodsorban a társaság feloszlását követeli, a kizárás iránti kérelmet elutasitani s a társaság felszámolását elrendelni kellett azért is, mert a felszámolás a keresk. törvény 108. §-a értelmében a társaság feloszlásának szükségszerű következménye, stb. Curia: Az ítélőtábla Ítéletét indokaiból helybenhagyta. (1900 június 21. 630/900. sz. Azonos 458/1902. és 886/1900. sz.) 598. Közkereseti társaságból kizárásnak nincs helye akkor (ha nem jegyeztetett be a czég), ha a társaságban levő egyének közös czéget nem használtak. Curia : Alperes beismerte ugyan, hogy felperesekkel társas viszonyba lépett, azt azonban határozottan tagadta, hogy felpsresekkel létesített társas viszony (szerinte alkalmi egyesülés) közkereseti társaságot képez. Alperes tagadása ellenében tehát felperesek tartoztak bizonyítani a kereset alapjául szolgáló azt a körülményt, hogy az alperes által is beismert társas viszonynyal nem alkalmi egyesülést, hanem közkereseti társaságot létesítettek. Felperesek azonban bizonyítani meg sem kisértették, hogy a közös üzletet kifejezett megállapodással, vagy hallgatólagos közös czég alatt folytatják. Már pedig e nélkül a közkereseti társaság egyik lényeges és főismérve, t. i. a czég közössége, hiányozván, a peres felek által alakított társaság közkereseti társaságnak nem tekinthető és ebből kifolyólag a kereskedelmi törvénynek a közkereseti társasági tag kizárására vonatkozó rendelkezései a fenforgó esetre nem alkalmazhatók. (1897 október 12. 472/1897. sz.)