Magyar döntvénytár, 9. kötet (1906)

A társasági tagok egymásközti jogviszonyai. 77. §. 107 adatai szerint a társa cselekményeiről tudomással birt, az ellen nem tiltakozott, a mi azonban felperes által még csak nem is állíttatik. (1897 június 23. 6180. sz.) 508. A csupán két tagból álló közkereseti társaságnak csak egyik tagja is keresetet indíthat a czég nevében a másik tag ellen, a társasággal szemben fennálló kötelezettség teljesítése iránt. ítélőtábla: A felperes kereshetőségi joga ellen emelt kifogást az első biróság helyesen mellőzte : mert a közkereseti társasági tagok képviseleti jogának olyan értelemben történt megszorítása, hogy a társaság czégét csak a társaság mindkét tagja együttesen jegyezheti, feltéve, hogy ez kellően közzé is tétetett, a kereskedelmi törvény 91. §-a szerint csak harmadik személyek irányában (kifelé) bir azzal a hatálylyal, hogy a társaságot az egyes tag ügyletei nem kötelezik, — de legkevésbé sem befolyásolhatja ez a rendelkezés a társasági tagok mindegyikét (befelé) megillető és a társas viszony természetéből önként folyó azt a jogot, hegy a társaság másik tagját a társasággal szemben fennálló kötelezettségének teljesítésére szükség esetén per utján is szoríthassa. (1904 szeptember 13. 1529/1903.) 509. Az üzletvezetésre még befelé a társasággal szemben is a társaságnak minden tagja feljogosítottnak tekintendő. Igaz ugyan, hogy ez a jog a kereskedelmi törvény 77. §-a szerint korlátozható, de abból, hogy a társaságnak az a joga, hogy a társaság valamelyik tagjának üzletvezetési jogát társasági szerződéssel vagy későbbi megállapodással korlátozhatja, a kereskedelmi törvény 77. §-ában, tehát a törvénynek abban a részében foglaltatik, mely nem a társaságnak harmadik személyek, hanem a társaság tagjainak egymás irányában való jogviszonyát szabályozza, továbbá abból, hogy az üzletvezetési jogban való korlátozás (nem ugy, mint a képviselet) czégjegyzés tárgyát nem képezi (kereskedelmi törvény 65. §.), a korlátozástól tehát harmadik személyek a czégjegyzék megtekintése által tudomást nem szerezhetnek, végre abból, hogy a kereskedelmi törvény VIII. czim 7-ik fejezete, melyben a társaság jogviszonya harmadik személyek irányában szabály ózta tik, az üzletvezetési jog korlátozásának hatályáról harmadik személyek irányában általában nem intézkedik : kétségtelen, hogy az üzletvezetésre és ennélfogva oly cselekményekre, melyek a társaság üzletének folytatásával járnak, tekintet nélkül a társaság képviseletének szabályozására harmadik személyekkel szemben, a társaság minden tagja feljogosítottnak tekintendő, és ezen jog korlátozása általában véve harmadik személyek irányában hatálylyal nem bir. Miből következik : hogy a társaság bármely tagja által véghezvitt oly cselekmény, mely a társaság kereskedelmi üzletével rendszerint jár, a társaságot harmadik személyekkel szemben kötelezi, hacsak a társaság azt nem bizonyítja, hogy a kérdéses tagnak üzletvezetésre vonatkozó joga a kereskedelmi törvény 77. §-a alapján korlátozott és erről az illető harmadik személy tudomással birt. (Curia 1891 márczius 11. 1652. sz.)