Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

84 A tulajdonjog. 235. A temetők, mint közhasználatra szánt területek, a mindenkit megillető használat tartama alatt a forgalmon kivül álló dolog jogi természetével bírnak, s csak különös rendeltetésük megszűntével nyerik vissza forgalmi képességüket. A temetőbeli családi sírboltoknak tehát nem tulajdoni, hanem csupán használati joga tehető a magánfelek által vitássá. Budapesti tábla: A temetők, mint közhasználatra szánt területek, a mindenkit megillető használat tartama alatt a forgalmon kivül álló dolog jogi természetével birnak, s csak különös rendeltetésük megszűntével nyerik vissza forgalmi képességüket. Ebből folyólag a temetők területére, ezek rendeltetésének megszűntéig szerezhető jogok csak ideiglenesek s bizonyos időhöz kötöttek lehetnek. Erre utal magának a közhasználatnak volta is, mert a temetőhelyek ily minősége az utolsó temetkezésig terjed, s ettől számitott 30 év után a temetőhelyek a korlátlan magánvagyon szempontja alá esnek. A temetőhelyek ezen különösrendeltetése ügy az állami igazgatás körébe tartozó közegészségügyi, • illetve a hivatkozott t.-cz. 122. §-a szerint községi, illetve törvényhozási statutarius jogtárgyává tett egészségrendőri szempontok irányitják a temetőhelyekre vonatkozólag szerezhető jogok természetét s azoknak terjedelmét, s e részben jelen per eldöntésének, a most kiemelt szempontokra való tekintettel a belügyministerium által megerősitett fővárosi köztemetői szabályzatot kell irányadóul elfogadni. Ily értelemben kerül tehát eldöntés alá felperesnek tulajdonjog elismerése czimén inditott keresete, a milyen értelem az emiitett szabályzattal összhangba hozható, s e részben az, hogy ezen irányadó szabályzat az igényelt tulajdonjogot nem fedezi, azért nem lehet ok a kereset elutasítására, mert a tulajdonjog a használatra való jogot is magában foglalja. Budapest székesfőváros 448. szám, a belügyminister által 47339/82. sz. a. megerősitett szabályrendeletéből kitünőleg a köztemető egyes területére csak használati jog szerezhető. A szabályrendelet 2. §-a szerint a sírhelyek 30 év után a főváros rendelkezésére szállnak vissza, a sirhelyek használati joga tehát csak 30 évre terjed. Az 1876 : XIV. t.-cz. 119. §-a értelmében hatósági engedély mellett felállitható családi sirboltok a köztemető végleges beszüntetéséig tartatnak fenn, mig a területeknek forgalmi képessége különös rendeltetéséhez képest szünetel. Még ezen használati jogot is megköti és a családra korlátozza a szabályrendelet4. §-a azzal, hogy a családi sirboltnak jogügylet tárgyává való tételét is kizárja. Ezek előre bocsátása után tehát az a kérdés döntendő el, hogy a per tárgyává tett családi sirbolt használata egyedül néh. F. Lipót családját, vagy e mellett felperest is megilleti-e? Meg kellettállapitani, hogy a sirbolt nevezett családok közös sirboltja. (Curia helybenhagyja 1903 szeptember 30-án 7203. sz. a. A személyjogu gyógyszertár, mint a forgalomból kivett és a tulajdonjog tárgyát nem képező jogositvány tekintetében v. ö. Curia 1885 október 25-én 4765. sz. a.)> 236. A tulajdonjog korlátainak telekkönyvi feljegyzése. Debreczeni törvényszék: Debreczeni uj osztású földeket a telekkönyvbe is bejegyzett megszorítás szerint csak az ottani házbirtoko-