Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A birtok és a birtokvédelem. 75 Curia: A kereset tárgyát képező ingatlan használata a perben kifejtettek értelmében felperes évi fizetésének részét képezi. E használat tehát csakis a fizetés jogi természetével birván, mint tisztán obligatorius, időhöz kötött és a fizetést adó személy, illetőleg jelen esetben a fizetés alapját képező vagyon kezelésére hivatott hatóság nevében gyakorolt jogon alapuló birlalás a birtok jogi fogalmának kellékeit nélkülözi; és igy e használat felperest mintt birlalót (detentor) a birtokjogok védelmére szolgáló s a magánjog körébe tartozó intézmények igénybe vételére csak a birtokostól átvitt jogon és ennek következtében csakis harmadik személy ellenében jogositja fel, de nem jogosítja egyszermind felettes hatóság és illetőleg ennek közege ellenében is, a* ki a felperes irányában a fizetést adó és a tulajdonképeni birtokos jogait képviseli; felperest tehát keresetével annál is inkább elutasítani kellett, mert azon kérdés megbirálása, hogy a felettes hatóság a felperest, mint tanitót netán megillető fizetésnek részét képező haszonvételt felperestől elvonni mennyiben volt jogositva, elsősorban nem birói hanem közigazgatási útra tartozik. (1888 április 19. 1812. sz. a.) 208. A birtokvédelem nemcsak a birtokában megháborított birtokost, hanem megilleti azt is, a ki valamely dolgot a tulajdonos beleegyezésével vagy hatósági intézkedés folytán saját nevében kezel és használ. (Curia 1894 február 22-én 10277/1893. sz. a.) 209. Sommás visszahelyezésnek csak magánegyének önhatalmú ténye folytán lévén a helye, a bérlőnek az általa bérelt ingatlanságból hatósági közeg közben jötté vei történt kihányatása nem ad jogot a visszahelyezés szorgalmazására. (Curia 1873 május Lén 3760. sz. a.) 210. Bérlőnek csak azon esetben van joga, bérletében a tulajdonos vagy annak megbízottja által történt háboritás folytán, visszahelyezést kérni, ha maga részéről a szerződési feltételeknek eleget tett. Ily esetben azonban annak bebizonyítása, hogy a bérlő a bérszerződés feltételeinek nem tett eleget s ennélfogva annak erőszakos megszüntetésére ő adott okot, a bért háborító tulajdonos vagy megbízottját terheli. (Curia 1873 január 22-én 332. sz. a.) 211. Haszonbérlőnek sommás visszahelyezéshez nincs joga harmadik személylyel szemben. Indokok: Alperes beigazolta, hogy a kérdéses földnek adásvétel utján jogszerű uton jutott tulajdonába és birtokába. Ennek ellenében felperes azt, hogy jogerős bérleti szerződés utján birlalta volna a földet, mivel sem igazolta. Budapesti tábla: Felperes keresetének főleg azért nem lehetett helyt adni: mert azon haszonélvezet ideje, melybe magát felperes visszahelyeztetni kéri, saját okirata és előadása szerint már az 1883. október végével lejárt, miből következik, hogy a kereseti jogalap megszűnte következtében, a kereset érdemilég többé meg nem bírálható.