Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A birtok és a birtokvédelem. által a végrehajtásra halasztó hatálylyal biró felebbezéssel megtámadott ítélet nem tartozik azon Ítéletek közé, melyek alapján az 1881 : LX. t.-cz. 237. §. b) pontja értelmében zárlat elrendelésének helye lehetne. (1893. augusztus 8-án 3958/1893. sz. a.) 161. Sommás visszahelyezési perben a tulajdonjog kérdése megbirálás tárgyát nem képezhetvén, olyan esetben, midőn a kereset valamely jog gyakorlatába visszahelyezésre irányoztatik, az a kérdés, hogy a gyakorolt jognak a tulajdona megilleti-e felperest, eldöntés tárgyát szintén nem képezheti. (Curia 1894 augusztus 21-én 6864. sz. a.) 162. Zárgondnoknak joga van a sommás visszahelyezéshez, mert a zárlat, habár idegen személy nevében, animus domini nélkül gyakorolt birlalás jellegével bir is, törvényes gyakorlatunk értelmében a zárgondnok részére feltétlen birtokjogot állapit meg mindenki ellenében azon időtől fogva, a melyben a zárlat elrendelve és a zárgondnok a birtokba bevezetve lett. 163. A közös használat alatt álló és közös kezelés alatt lévő vagyonra vagy annak jövedelmére vonatkozó oly cselekmény miatt, mely által az az egyik házastárs által önkényüleg megváltoztattatott, a másik házastársnak sommás visszahelyezéshez joga van. (Curia 1892 július 13-án 5392. sz. a.) 164. Jogbirtokos megháboritása sommás visszahelyezési keresettel orvosolható. (Curia 1886 szeptember 9-én 5779. sz. a.) 165. Sommás visszahelyezéshez jogutódlás alapján joga van a jogutódnak. (Curia 1892 deczember 27-én 11513. sz. a.) 166. A háboritás utáni különös jogutód nem kérheti a sommás visszahelyezést. Curia: Bizonyitott tény az, hogy felperesek K. Lajostól a házat a mostani állapotban vették meg, hogy az alperes épülete a peres területre is kitérjedett és a vasgerendák is a megvett ház falában találtattak. A felperes és az eladó K. Lajos között létrejött adásvételi szerződés tehát a megvett teleknek létező állapotát tartotta szem előtt és az abban az állapotban adatott el és vétetett meg, a mely állapotban azt felperesek mint vevők birtokba vették. Mivelhogy pedig felperesek K. Lajosnak a megvett. házra nézve nem általános, hanem csak különleges jogutódai, és igy abból az okból, hogy alperes házának felépítésénél a K. Lajos telkéből állítólag elfoglalt területen is közös falat épített és a vasgerendákat háza falába helyezte, az előbbeni állapotnak visszahelyezését kérni jogosultsággal nem bírnak, felperesek keresetükkel az ahhoz való jog hiánya miatt elutasitandók voltak. (1900 április 19-én 253. sz. a. Hasonló Curia 1898 november 16-án 4475. sz. a.)