Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

472 Telekkönyvi rendtartás. 218. Könyvkivonati követelésre előjegyzés által nyert zálogjog hatálya külön kikötés nélkül, a kifizetésként adott váltókra nem terjed ki. Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: ítélet: Alperes illetékességi kifogását elveti, és az alperes csődtömeggondnokát kötelezi hogy az ingatlanokból való kielégitést tűrje. — Budapesti tábla : Az elsőbiróság Ítéletének a birói illetékességre vonatkozó részét megváltoztatja, a fennforgó keresetet a váltóbiróság hatásköréhez nem tartozónak mondja s ennek következtében a per érdemére nézve az elsőbiróság ítéletét megsemmisíti. Indokok: Felperes keresetében maga adja elő, hogy a néhai B. Gy. ellen keletkezett követelését a nevezett B. Gy. (közadós) a keresethez A—K) alatt becsatolt váltókkal egyenlítette ki, és hogy eme váltók alapján a felperes jelenlegi követelése 4000 frtot tesz ki. Minthogy ekképen felperes saját előadása szerint könyvkivonati követelése egészben s így a keresetileg érvényesített 4000 írtra nézve is megszűnt az által, hogy a mint ez az M) alatti tőzsdebirósági Ítélettel különben is jogerősen meg van állapítva, váltókkal kiegyenlittetett; továbbá, minthogy a már kiegyenlített és ekként fenn nem álló könyvkivonati követelésre nézve előjegyzés által nyert zálogjog külön kikötés nélkül a kifizetésül adott váltókra ki nem terjed, ily kikötést pedig felperes nem is állit, tehát a kereseti váltókon alapuló követelésre a nyert zálogjog ki nem terjedvén, felperes a váltókon alapuló követelésre nézve külön kielégítési joggal nem bir; és minthogy a váltón alapuló követelés a váltókötelezettnek csőd alá jutása esetében a csődtörvény 153. §-a és a váltóeljárási rendelet 7. §-a értelmében csak akkor érvényesíthető a váltóbiróság előtt, ha az különkielégitési alapul szolgáló záloggal van biztosítva, a felperes által a tömeggondnok ellen intézett keresettel érvényesített követelés azonban a fentiek szerint záloggal biztosítva nincs s igy a váltóbiróság előtt nem is érvényesíthető, ennélfogva stb. — Curia: A másodbiróság végzése az abban foglalt indokoknál fogva annyival inkább helybenhagyatik, mert az indokokban idézett tőzsdebirósági Ítéletből az tűnik ki, hogy felperesnek könyvkivonaton alapuló követelése a kereseti váltókkal kifizettetett. (1896 július 1. 446. sz.) 219. Ha a zálogjog engedményezése bejegyezve nincs, az engedményes nem tekinthető olyan jelzálogos hitelezőnek, a ki az ingatlan uj tulajdonosa ellen a követelés behajtása tekintetében a jelzálogos hitelező jogával birna. (Curia 3288/1873. sz.) 220.° Abban az esetben, midőn a zálogjog csak előjegyeztetett, a zálogjog alapjául szolgáló követelés jelzálogi kereset utján azért nem érvényesíthető az egyenes adós mellőzésével az ingatlan uj tulajdonosa ellen, mivel az igazolás csak az ellen eszközölhető, a ki ellen az előjegyzés elrendeltetett. (Curia 1893 április 19. 3731/1892. sz.) 221. Az előjegyzéssel biztosított követelés behajtása iránti per az 1860 szeptember 19-én kelt igazságügyminiszteri rendelet alapján a személyes adós vagy a jelzálog uj tulajdonosa ellen is indítható s az ily kereset már természeténél fogva magában foglalja a zálogjogi előjegyzés igazolását is. (Curia 1883 május 4. 898. sz. Azonos: 431/1891. sz.)