Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

55., 56. §. 467 Pesti tábla : Az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával felperes keresetével elutasittatik. Curia: A budapesti kir. tábla fentebbi Ítélete helybenhagyatik ; mert a pirosi 5. számú telekjegyzőkönyvben azon fekvő vagyonra nézve, melyből felperes tulajdonának kiadatását követeli, J. Pavra, továbbá felperes s annak testvérei lévén határozatlan aránybani közös tulaj donostársakul feltüntetve, miután a dolog ily helyzetében csakis mindezek, illetőleg mindannyi kimutatandó örököseik perbeidéztetése és meghallgatása esetére lehetne felperesnek illető jutalékát megállapítani, nemkülönben az ugyanazon telekjegyzőkönyvben felvett háznak közárverés utján eladatása és a bejövendő vételár felosztása felett érvényesen határozni, már pedig felperes csupán I. férjezett K. Ilona, mint állítólag elhunyt I. Gavrinak örököse ellen irányozta keresetét, sőt ezen alperesnek kirekesztőleges örökösi minőségét sem igazolta, de még csak I. Gavrinak halálát sem győzte be közokmányilag; a másodbirósági Ítéletet ezen indokoknál fogva helyben kellett hagyni. (9026/1875. sz.) 189. A tulajdonjog arányának megállapítása a jelzálogos hitelezők meghallgatása nélkül nem eszközölhető. (Curia 1877 május 14-én 4513. sz.) 190. Határozatlan arányban bekebelezett telekkönyvi tulajdonos ellen is megitélhető határozott arányban a tulajdonjog abban az esetben is, ha az arány meghatározása a keresetben határozottan ugyan nem kéretett, a per során azonban kellőleg megvitattatott és tisztába hozatott az a körülmény, hogy az illető felet mily arányban illeti a tulajdonjog. (Curia 1874 május 17. 1776. ez.) 191. Valamely ingatlan számszerűleg meghatározott részének természetbeni kiadása csak akkor rendelhető el, ha felperes a tényleges kihasitás mikénti eszközlésére szolgáló tervet s illetve oly pösitiv kérelmet terjeszt elő, melynek alapján a per során ez a kérdés is megvitatható ; ellenesetben alperes csak a felperessel, az ezt illető rész arányában közös birtoklás eltűrésére kötelezhető. (Curia 1873. évi 9729. sz.) 192. Kisajátítási jog feljegyzésével szemben nem engedhető meg az ingatlannak testi szétdarabolása. (Budapesti tábla 22384/1889., 6656/1895.) 193. Vázlatrajznak a szerződő felek által való aláírása nélkülözhetlen a miatt is, mivel a vázrajz az eldarabolás folytán keletkezett részleteknek nem csupán helyi fekvésére ,és térfogatára nézve, hanem egyúttal az uj részletek alakjának meghatározására nézve is okiratot képez. (Budapesti tábla 37926/1888. sz.) 194. A telekkönyvi térvázlatnak (vázlatrajznak) és nem a telekjegyzőkönyvnek kiigazítása nem pernek, hanem perenkivüli (kérvényi) eljárásnak képezi tárgyát. (Curia 1888. évi 5621. sz.) 30*