Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

464 Telekkönyvi rendtartás. 180. Az erdélyi telekjegyzőkönyvekben előforduló oly bejegyzéssel, melylyel a tulajdonosok »osztatlan részekben közös birtokosokuk jeleztetnek, a tulajdoni arány határozatlansága kifejezve nincs, minélfogva az ekként bejegyzett tulajdonosok részei az osztrák polgári törvénykönyv 839. §-a értelmében egymás közt egyenlőknek tekintendők. (Curia, mint semmitőszék, teljes ülési határozata. 1877 április 17. 4314. sz.) 181. Közös tulajdonjognak bekebelezése, valamint előjegyzése is csakis az egészhez viszonyított arányban kifejezett részre nézve engedtethetik meg. Végzés : A kir. Ítélőtábla végzése helybenhagyatik ; mert az, hogy a makói 3967. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt telekkönyvi testből valamely rész az eladó és nejének tulajdonát képezné, igazolva semmivel sincsen, és mert a telekkönyvi rendelet 55. §. b) pontja értelmében ugyanazon telekjegyzőkönyvben közös tulajdonjognak ugy bekebelezése, mint előjegyzése a nélkül, hogy a szerzett birtokrészlet bejegyeztetnék és más telekjegyzőkönyvbe átvezettetnék, csak az egészhezi arányban kifejezett részre nézve engedtethetik meg, mig ellenben folyamodók sem ezen aránylagos hányadrészt ki nem jelölték, sem pedig a lejegyzés megengedhetéséhez szükséges, a telekkönyvi rendelet 56. §-ában megszabott kellékeknek eleget nem tettek. (Curia 2029/1869. sz.) 182. A telekkönyvi rendelet szerint a közös tulajdonosok járandóságai csak az egészhez viszonyított arányban kifejezett részekben lévén bejegyezhetők, a közös birtokon emelt egyes épületeknek az egyes tulajdonostárs tulajdonaképpen való kitüntetése helyt nem foglalhat. A tulajdonjog oly megosztása, hogy az egyik tulajdonost az ingatlan állaga, másikat annak haszonvétele, illetve a felépítmény tulajdona illesse meg, csak egész telekkönyvi jószágtestre, nem annak egyes részeire foglalhat helyt. Budapesti tábla : 1875. évi február 15-én 56372/1874. szám alatt következő végzést hozott: Az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával a telj esitett póthelyszinelést kérő folyamodványukkal elutasittatnak; mert a jelen esetben irányadóul szolgáló osztrák polgári törvénykönyv szerint az osztott tulajdon csakis akként létezhetik, hogy az egyik felet a dolog állagának tulajdonjoga, a másikat annak haszonvétele illeti meg, tehát a tulajdonjog megosztása két tulajdonos között csakis egész birtoktestre, de nem a birtok egyes részeire terjedhet ki, s ennélfogva a felépítményeknek kérelmezők által kért kitüntetése általában nem, jelen esetben pedig annál kevésbbé foglalhat helyt, mert a birtok jelzálogos bejegyzésekkel lévén terhelve, a hitelezők meghallgatása nélkül a birtok legkisebb részének elvonása sem foglalhat helyt, s igy a felépítmények czélbavett kitüntetése annál kevésbbé rendelhető el, mert azok által az ingatlan vagyon értékében a dolog természetéből kifolyólag fogyatkozást szenvedne. f, ^ Curia : Habár a felépítmények tulajdonjogának külön kitüntetését a telekkönyvi helyszinelési rendeletek megengedik, azonban, miután kérvényezők azok kitüntetését nem az ezen rendeletekben megengedett s a másodbiróság végzésében kijelölt módon kérték eszközöltetni, a telek-