Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)
442 Telekkönyvi rendtartás. illetőleg birtoklási jogának telekkönyvi kitüntetését és a telekkönyvnek ekként leendő kiigazítását kell kérnie, s még ily esetben is, ha a birtoklás jogczimét ki nem mutatta, a kiigazitás ilyképen sem rendelhető el. Curia: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Felperes, a mint ezt a tárgyalás kezdetén keresetlevele kiigazitásaként kijelentette, tulajdoni, vagy valami más dologi jogot érvényesíteni nem kivánván, hanem a telekkönyv kiigazitását egyszerűen a telekkönyv felvétele alkalmával gyakorolt birtoklása alapján kérvén, ezen kérelmével őt elutasitani kellett. » Mert a törcsvár-alsó-majecsi 138. sz. telekjegyzőkönyv tulajdoni lapján alperes mint tulajdonos van felvéve, ha tehát felperes a telekkönyvet kiigazittatni kivánja, alperesnél erősebb tulajdonjogot kell bizonyitania, vagy ha alperes tulajdonjogát beismeri, hanem azt véli, hogy e tulajdonjog felperes birtoklási joga által korlátoltatik, a tulajdonjog korlátolásának, illetve birtoklási jogának telekkönyvi kitüntetését és a telekkönyvnek ilyetén kiigazitását kell kérelmeznie. Felperes azonban alperesénél erősebb jogot nemcsak nem bizonyitott, de azt vita tárgyává sem kivánta tenni, birtoklási joga alapján pedig a tulajdonjogi bejegyzés kiigazitását helytelenül kérte, és minthogy birtokláshoz való jogczimét sem mutatta ki, a kiigazitás olyképen sem rendelhető el, hogy alperes tulajdonjoga felperes birtoklási joga által korlátoltatik. (1885. szeptember 22. 1192. sz.) 64. A telekkönyvi rendtartás 3. §-a szerint kiigazitás tárgyául csak oly birtokviszonyok és tulajdonjogok szolgálhatnak, melyek a telekkönyvek hitelesítésekor már megvoltak, vagy legalább a hirdetmény hatályosságának kezdő napja előtt szereztettek ; a helyszínelés alkalmával gyakorolt birtoklás puszta ténye alapján nem lehet az ingatlannak kiigazitás utján való átíratását követelni a telekkönyvileg bejegyzett tulajdonos ellenében, hanem a ki a telekkönyvet kiigazítani kivánja, annak az alperesénél erősebb jogot kell bizonyitania. Az elbirtoklás czimén szerzett tulajdonjog alapján kiigazításnak csak akkor van helye, ha az elbirtoklás már az első telekkönyvi felvétel idejében befejeztetett. (Curia 1899 január 19. 2478/1898. sz.) 65. A helyszínelés utján bejegyzett telekkönyvi birtokos ellen a telekkönyvi felvétel hibás volta kifogáskép nem érvényesíthető, hanem az e részben vélt sérelem csakis kiigazítási per utján orvosolható. (Curia 1875. év 3123. sz.) 66. Telekkönyvi kiigazításnak csak az eredeti felvétel ellen s a telekjegyzőkönyvek átalakítása esetében lévén helye, az eredeti felvétel vagy az átalakítás után történt bejegyzések által okozott sérelem pedig törlési per utján lévén orvoslandó: ha a tulajdonjognak helyszínelés után történt bekebelezése érvénytelenség okából kiigazítási perrel támadtatik meg, a kereset már csupán ez alaki hibánál fogva is elutasítandó. (Curia 1877 május 8. 4215. sz.)